1992 októberében jelent meg az Amiga sorozat alsó kategóriás gépeit váltó 1200-as. Első ránézésre a nem sokkal korábban bemutatott 600-ra hasonlított több dologban is:
- Kinézetre az A600-ra hasonlít, de visszakapta a számjegy blokkot
- PCMCIA kártyákat fogadó slot került a gép bal oldalára
- Alaplapra integrált IDE csatoló, egy 2.5″-es merevlemez beépíthető a házba
- Felületszerelt (SMD) NYÁK lap
Ugyanakkor a processzora és a grafikai tudása jelentős előrelépés volt:
- A 14 MHz-es 68EC020 már teljes értékű 32 bites CPU. A címbuszát ugyan megvágták 24 bitesre, de ez csak a maximális megcímezhető memória mennyiséget korlátozta 16MB-ra. A sebessége jelentősen, 4-5x gyorsabb, mint a régebbi gépek 68000-es procija. Ez nem csak a fejletteb CPU-nak, de a nagyobb órajelnek és a 32 bites busznak is köszönhető.
- Már 2 MB memóriát integráltak az alaplapra, amit a bővítő porton keresztül lehetett kiterjeszteni. Egy ilyen fast RAM bővítés a gép sebességét is növeli, mert a CPU-nak nem kell osztoznia a sávszélességen a megjelenítéssel.
- Az AGA chipkészlettel a felhasználható paletta 24 bites lett és a megjeleníthető felbontások mérete is emelkedett. Sajnos a blitter sebessége nem nőtt a gép többi részével együtt.
A géphez nagy reményeket fűztek. A Commodore ekkor már elég komoly anyagi problémákkal küzdött és szüksége lett volna a gép sikerére. Az 500-as eladásait nem tudta megismételni, pedig elvileg minden adott volt. Az elődöt leváltották egy gyorsabb géppel aminek a grafikája fejlettebb. Az 1200-as ára hamarosan az előd A500 szintjére zuhant. Az AmigaOS is klasszisokkal modernebb a konkurenciánál. Már az kezdetektől egy grafikus, multi-task operációs rendszert terveztek. Mi volt akkor a gond?
Az első Amigák (A1000, A500) annyival jártak a PC-k előtt, hogy azok nem tudtak labdába rúgni mellettük. Például sztereó 8 bites hangot 91-ben a Sound Blaster Pro megjelenésével tudtak csak produkálni a PC-k. A ’80-as évek végén a 386-osok megjelenésével azonos grafikai tudás PC-n megközelíthető volt, de horribilis áron. 1992 végére az AMD-nek és a távol-keleti „dzsunka” gyártóknak hála ez a különbség nagyot csökkent. A két architektúra nem csak összevethetővé vált, de az Amiga árelőnye is kezdett elolvadni. A ’93-as Guru magazinban a hirdetéseket böngészve az alapgép 56, míg 40MB merevlemezzel 72 ezer forintba került ÁFA nélkül. Egy 386DX40-es noname PC-ért 91.000 Ft-ot kértek el szintén 2MB memóriával, de 80-as HDD-vel. Az Amiga chipset hiába sokkal okosabb, de a PC ezt nyers erővel (386 @40MHz) tudta kompenzálni.
A Commodore-nál sem ez volt az eredeti terv, de az AAA chipset fejlesztése hosszú évek alatt sem jutott előre. Végül az AGA vagy más néven AA chipsetet adták ki. Ez inkább az első lapkák feltuningolt verziójának tekinthető, de valamire le kellett cserélni az OCS/ECS chipeket. Érdekes módon az Atari-hoz hasonlóan kihagytak pár viszonylag olcsón megvalósítható módosítást. A floppy maradt sima DD 880 kB kapacitással. A hang részleg sem változott, pedig megérdemelt volna egy CD minőségű (16 bit, 44.1kHz) DAC-ot. Elfért volna egy sima 3.5″-es HDD is a kb. dupla áron kapható laptop merevlemez helyett.
Úgy látszik a gép nem született szerencsés csillagzat alatt. A Commodore nem sokáig forgalmazta a gépet, ugyanis ’94-ben csődbe mentek. Az őket felvásárló ESCOM indította újra a gyártást. Érdekes, hogy 150£-tal drágábban árulták, mint eredetileg a Commodore. Végül 96-ban ők is lehúzták a rolót.
Mindent leszámítva az 1200-as egy jó kis gép és pár aprósággal bármilyen gyűjtemény stabil darabja lehet. Első lépésként a felületszerelt kondenzátorokat kell lecserélni, mert a kiszivárgó elektrolit tönkreteszi a drága gépet. A gépet egy viszonylag olcsó turbó kártyával fejlesztve az Amigára írt játékok 95%-át tudjuk futtatni. Ehhez érdemes nyugdíjazni a merevlemezt és CF kártyát beépíteni. Egy 2 GB-os darabon programok és demók százai férnek el. WHDLoad segítségével innen kényelmesen futtathatjuk a játékok 95%-át. Kell még két joystick is az igazi játékélményhez. Esetleg egy USB/PS2 egér konvertert érdemes hozzácsapni a listához, hogy az eredeti golyós egeret optikaira cseréljük. Sajnos ez a csomag már ma sem úszható meg 100.000 Ft alatt. Hogy megér-e ennyit egy több, mint 20 éves gép és a játékok? Kell annál több válasz, hogy az 1200-as a C64 után a legtöbbet használt retró masinám?
Megnevezés | Amiga 1200 |
---|---|
Cég | Commodore |
Ország | USA |
Bejelentés | 1992 október |
Kivezetve | 1996 |
CPU | Motorola 68EC020 @14MHz |
RAM | 2 MB chip RAM az alaplapon |
ROM | 512 kB - Kickstart |
Extra áramkörök | AGA Advanced Graphics Architecture (Alice és Lisa) |
Operációs rendszer | AmigaOS 3.0 és 3.1 (Kickstart) |
Szöveges felbontás | Nem értelmezhető, GUI |
Grafikus felbontás | 24 bites paletta 256 szín (maximum 1280x512) 262,144 szín HAM üzemmódban (320×256 - 1280×512i PAL, az összeset felsorolni lehetetlen) |
Hang | sztereó, oldalanként 2-2 8 bites csatorna Maximum 28–56 kHz mintavételi frekvencia DMA támogatás, a mintavételi frekvencia függ a felbontástól |
Csatlakozók | PCMCIA kártya foglalat Táp bemenet 2x Joystick TV kimenet (RF) Videó kimenet (kompozit és RGB) Sztereó hang kimenet Párhuzamos (nyomtató) port Soros (RS232) port Külső floppy Házon belül: IDE Real time Clock Bővítő kártya csatlakozó a trapdoor alatt (RAM, turbó kártya) |
Ár | 599$ (1992 október USA) 55920 Ft (1993 január ÁFA nélkül) 71920 Ft (1993 január, 40 MB merevlemezzel, ÁFA nélkül) |
Egyéb | Amiga 1200 wiki: wikipedia Amiga 1200 és kiegészítők ismertetése: Big book of Amiga hardware |
Views: 322