retro gépek A-tól Z-ig


5. Bacsis Retró Számítógép Kiállítás belülről

5. Bacsis Retró Számítógép Kiállítás belülről

Túl vagyunk az ötödik kiállításon. 2 napig lehetett a retró gépekkel játszani Fülén. A számítógépek mellett még hűtőbordák, processzorok, dobozos játékok, videokártyák és PDA-k vittek színt a kiállításba. De első sorban nem a kiállításon szereplő gépekről szeretnék írni, hanem arról, hogy ez belülről hogyan nézett […]

Amstrad CPC széria

Amstrad CPC széria

Az CPC gépek sikere jó példája annak, hogy már a 8 bites számítógépek világában is mennyire fontos volt az időzítés. Az alkotók nem tökéletes masinát alkottak, hanem sikereset. Ha a C64 számaihoz nem is tudott felérni, de kb. 3 milliót eladtak a szériából. Hogy ehhez […]

Apple IIGS

Apple IIGS

Az Apple IIGS a 16 bites számítógépek egyik jeles, de hazánkban kevésbé ismert képviselője. Érdekessége, hogy amíg hang és grafika terén felveszi a versenyt a konkurenciával, addig azokkal szemben megtartotta a kompatibilitását a 8 bites elődeivel. Ez szoftveres téren jelentős előnyhöz juttathatta volna, de a […]

Primo CDOS

Primo CDOS

A Primo-t úgy tervezték meg, hogy floppy meghajtót tudjon kezelni. Szerencsére nem találtak ki egy teljesen saját megoldást, hanem átvették a Commodore megoldását, így viszonylag könnyen rá lehet kötni egy 1541-es meghajtót a Primora. Az A szériánál ehhez be kell ültetni a nyákra pár IC-t. […]

Macintosh Classic végső simítások

Macintosh Classic végső simítások

A Macintosh Classic az egyik kedvencem. A jól bevált Motorola 68000-re épülő, egybeházas szériának egy késői példánya. Azért szeretem, mert nagyon hasonlít kívül és belül is az elődeire. Jól be lehet vele mutatni az elődei tudását, mert gyakorlatilag a teljesítménye azokéval egyezik meg: CPU: Ugyanaz […]

Commodore 16

Commodore 16

A Commodore 16 a TED-re épülő sorozat (C116, C16, Plus/4) középső tagja. A nagyobb testvér Plus/4 három ponton tud többet a kicsiknél. Ebből a ROM-ba égetett programok és a User port, nem igazán jelentős különbség. Ami viszont fontos, hogy a 16 és 116 esetében 64-ről […]

Videoton TV Computer overclock

Videoton TV Computer overclock

A cím rögtön elárulja, hogy miről fog szólni az írás. Három dolog motivált, hogy belevágjak. Az első, hogy sok gépnél megoldották az órajel emelését, akkor a Videoton TV Computer sem maradhat ki a sorból. A második, hogy mivel  sima TTL IC-kből épül fel, ezért bár […]

MultiMax cartridge

MultiMax cartridge

A Commodore MAX-ról szóló bejegyzésben már leírtam, hogy a gépezetnek nincs beépített ROM-ja. Így aztán külső eszköz (cartdrige) nélkül nem igazán használható. A hozzá való bővítőkártyák nem éppen olcsók. Ha még a postaköltséget is hozzáadom egy-egy ilyen kártya árához, akkor még rosszabb a helyzet, ugyanis […]

Videoton TV játék

Videoton TV játék

A Videoton 1982-ben hozta forgalomba a saját pong játékát. Az eredeti Atarihoz képest ez pont egy évtizedes lemaradást jelentett. Sok ikertestvére létezett, ugyanis a szerkezet agyát alkotó AY-3-8500-t 1976-tól lehetett megvásárolni. Az eredeti General Isntruments áramkört még a vasfüggöny mögé is eljutott már a ’70-es […]

Commodore MAX

Commodore MAX

A Commodore MAX 1982-ben jelent meg a Japán piacon. Yashi Terakura eredeti tervei szerint a Commodore 64 alapjain egy olcsóbb konzol lett volna. Sajnos bukásnak bizonyult, ezért a gyártását hamar leállították. A európai és kanadai bevezetésből meg nem valósult terv maradt. A Max Machine-nek, Ultimaxnak […]