Szerettem volna egy olyan Macintosh gépet amelyik a legelső példányra hasonlít, de már kinőtte az első széria betegségeit. Sorra vettem a gépeket és végül a Macintosh Classicra esett a választásom. Ezt a modellt 1990 októberében vezettek be. A Mac széria gyártásának megkezdésétől eltelt hat év alatt ugyan több ponton nyúltak hozzá a hardverhez, de a gép neve mégis találó. A Classic teljesítménye ugyanis csak minimálisan változott a ’84-es őséhez képest. A módosítások szinte mindegyikét magáénak mondhatta a közvetlen előd Mac SE is, de az is csak egy evolúciós lépcső volt a Plus után. A számomra legfontosabb különbségek a 128k-hoz képest:
- Az alap memória csak 1MB, de egy kártyával 2MB-ra bővíthető. A kártyán további két SIMM modulnak van hely, így a maximum kapacitás 4MB lehet. Az elődöknél ez 128kB, 512kB, majd a Plus óta 4MB volt.
- Beépített merevlemezt kapott az SE-hez hasonlóan. Már a Mac Plusba is beépítettek SCSI vezérlőt, de az csak külső csatlakozóval rendelkezett.
- A billentyűzet és egér ADB csatlakozót használ, így könnyebb hozzá perifériát találni.
- A SuperDrive floppy meghajtó 1.4 MB-os és képes kezelni a DOS-os 3.5″-es lemezeket.
- ROM-ba égetett oprendszerről is indítható a gép, ami élesztésnél sokat tud segíteni.
- Felületszerelt VLSI alkatrészekből készült a tenyérnyi logic board, amitől az elvileg megbízhatóbb. Erről lehet, hogy csak a beépített ventilátor tehet, de a lényeg, hogy jobban bírja a huzamosabb használatot, mint egy Macintosh Plus.
- Az SE-hez képest visszalépés volt, hogy elhagyták a belső bővítő slotot, de ha nagyobb teljesítményre vágytam volna, akkor rögtön egy 68030-al ellátott SE/30-at célzok meg.
Gyakorlatilag a Classic egy olcsóbbá tett SE. Ezzel el is értünk az egyetlen ponthoz amiben meg tudta verni az elődeit. A Classic volt az első 1000 dollár alatt megvásárolható Mac. Az tény, hogy az Apple sose volt olcsó. Ennél a gépnél az alacsony árért 1990-ben gyengének számító gépet kapott a vásárló. A 8 MHz-es 68000-es CPU már lassúnak számított, és sem a merevlemez, sem a RAM nem számított bőségesnek. Az Apple gyártott gyorsabb gépet 68030-as CPU-val és olyat is, ami színes monitort kezelt.
Számomra pont azért érdekes, mert a teljesítménye és a futtatható szoftverek szinte teljesen megegyeznek a korai Macintoshokkal. Megjelenítés és hang terén a legelső Mac is ugyanazt tudta, mint ez a kis gép. A fejlesztéseknek hála egy könnyebben éleszthető, szoftver szinten 512k kompatibilis darab. Futtat minden System 6-on elinduló programot a beépített merevlemezről, így lefedhető a korai Macintoshokra írt szoftverek 85-90 százaléka. Ahogy az egyik képen látható ha kell 7-es Mac OS is elindul rajta, de azzal már érezhetően lassú. Az sem elhanyagolható számomra, hogy az adatok átvitele egyszerűen megoldható, mert PC kompatibilis a floppy. Ráadásul egy 110V-os darabhoz igen jó áron jutottam hozzá, amit sikerült átalakítanom a hazai 230V-os feszültségre.
Kicsit viccesen megfogalmazva számomra a Mac Classic olyan, mint egy érett, jó illatú Jonathan alma: Nem különleges, mégis élvezetes.
Megnevezés | Macintosh Classic |
---|---|
Cég | Apple |
Ország | USA |
Bejelentés | 1990 október |
Kivezetve | 1992 szeptember |
CPU | Motorola 68000 @8MHz |
RAM | 1 MB, bővíthető 4MB-ig |
ROM | 512 kB |
Extra áramkörök | VLSI, felületszerelt chipset |
Operációs rendszer | System 6.0.7 - 7.5.5 ROM-ból a gép System 6.0.3-tal bootolható |
Szöveges felbontás | Csak grafikus felület |
Grafikus felbontás | 512 x 342, fekete-fehér (házba épített 9" CRT) |
Hang | mono, 8 bites csatorna 22kHz-es mintavételezés |
Csatlakozók | ADB (billentyűzet és egér) Floppy Külső SCSI 2x DIN-8, RS422 soros port (nyomtató, modem, hálózat) fülhallgató (3.5 mm) |
Ár | $999 (Alap kivitel: floppy és 1MB RAM) $1499 (40 MB merevlemez, 2 MB RAM) |
Egyéb | lowend mac: lowendmac.com Wikipedia: wikipedia.com |
Views: 518