Az 1982-ben bemutatott ZX Spectrum logikus folytatása volt a ZX-80 és 81 szériának. Az építési alapelv megegyezett. Olcsó gép, ami megfizethető bárkinek. Európában sikere a Commodore 64-gyel vetélkedett, még úgy is, hogy a tudása nem érte el azt. Magyarországon ’86 végén 50.000-re saccolták a Speccy-k számát, ami ha a 7000 eladott Primohoz hasonlítjuk, akkor jól látható a népszerűsége.
A gép műszakilag nem volt kiemelkedő. Z80-as processzorra épült, mint sok más kortársa. Az elődeitől eltérően a memória mérete már minimum 16kB volt, de a legtöbb gépet vagy eleve 48 kB-tal rendelték meg, vagy rövid úton felbővítették. A grafikus felbontása és attribútumos színkezelése elfogadható volt, de a spriteok hiányoztak. A játékok grafikája gyengébbnek bizonyult még a korábban megjelent Ti99/4A vagy Atari 800 sorozathoz képest is, a C64 pedig köröket vert rá. A joystick port hiánya miatt az amúgy is gyenge pontnak számító billentyűzetet kellett használni. A gumi gombok alatti fóliaérintkezők nehezen viselték a sok strapát és gépelni sem volt kellemes rajta.
A több negatív pont mellett hogy lehetett mégis olyan sikeres, hogy tucatnyi klónját gyártották még a KGST blokkban is? Én négy okot tudok megjelölni:
- Jókor volt jó helyen. Clive Sinclair az Egyesült Királyságban a számítástechnika elterjesztésében betöltött szerepéért, amiben ez a gép is fontos mérföldkő volt, kapta meg a lovagi címet.
- Az ár érték aránya, ugyanis igaz, hogy kevesebbet tudott, de sokkal olcsóbb is volt, mint a konkurencia. Sprite és joystick portnál sokkal többet jelentett, hogy belefért a családi költségvetésbe.
- A beépített BASIC megfelelt az oktatásban, míg gépi kódban programozva teljesen ki lehetett aknázni a Spectrum tudását. Rendes és idővel igen kiterjedt dokumentáció volt elérhető, ami a kezdő programozók elindulását nagyban megkönnyítette.
- Az utolsó ok a széles programválaszték volt. Még a 90-es évek elején is jöttek ki rá programok, pedig ekkor már erősen hanyatlóban volt az összes 8 bites gép.
A Spectrumot folyamatosan továbbfejlesztették. Elég sok kiegészítő jelent meg a Sinclair Research-től és független hardvergyártóktól is. Joystick illesztő, végtelenített mikrokazetta (Microdrive), hálózati interface (ZXNeten) és sok más periféria volt kapható. Idővel floppy, merevlemez, CF és SD kártya csatoló is megjelent. Az utóbbit ma is megvehetjük akár joystick porttal együtt. A Spectrum alaplapját többször módosították. Ezek elsősorban a táp áramkört érintették, a képek között megtalálható az RT-ben megjelent részletes leírás. Ennek oka az volt, hogy huzamosabb használatnál a stabilizátor és a negatív feszültséget előállító inverter is hajlamos volt elhalálozni, gyakran a RAM IC-ket is magával rántva.
A Spectrum+ ’84-ben jött ki és gyakorlatilag egy újra dobozolt gépet jelentett. Az utolsó szériás NYÁK-ot építették be egy jobban szellőző házba. A billentyűzet is jobb lett egy fokkal, legalábbis nekem sokkal jobban kézre áll, mint a gumi billentyűs eredeti. A műszaki tartalom lényegében nem változott. A sorozat következő modellje (ZX Spectrum+ 128) volt az utolsó amit Clive Sinclair mutatott be. A változtatások itt már nagyobbak voltak, de a kompatibilitás teljes. Több memória (128k) és egy hangchip voltak a legfontosabb újdonságok. Nem sokkal később az Amstrad felvásárolta a Sinclair Research számítógép üzletágát.
A hazai elterjedésére már utaltam. „Jelentős számban érkezett be nyugati relációból magánimportban hazánkba a ZX Spectrum számítógépből.” A géppel több cikkben is foglalkozott a Rádiótechnika újság. A javítási útmutatókon kívül bővítések, programlisták is megjelentek. De nem az RT, hanem a többi számítógéppel foglalkozó újságban is helyet kapott. Az ep128.hu-n egész szép gyűjtemény megtalálható a hozzá tartozó könyvekből.
A gépet ha értékelnem kell, akkor pozitív a véleményem. A műszaki hiányosságait kompenzálja a sok szoftver és a kiegészítők tárháza. Én Spectrum+-t szoktam nyúzni a jobb billentyűzete miatt és a már említett SD kártya olvasóval a használata is egyszerűbb, mint magnóval. A számítástechnikában betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen és mára a C64 – Spectrum szembenállás is csak poén szinten maradt meg.
Megnevezés | ZX Spectrum |
---|---|
Cég | Sinclair |
Ország | Egyesült Királyság (UK) |
Bevezetve | 1982 április 1984 június (ZX Spectrum+) |
Kivezetve | 1992 (Amstrad gyártotta 1986-tól) |
CPU | Zilog Z80 @3.54 MHz |
RAM | 16 kB (Spectrum 16k) 48 kB (Spectrum 48k és Spectrum+) 128kB (Spectrum 128K, +2, +3, +2A, +2B) |
ROM | 16 KB (Spectrum és Spectrum+) 32 KB (Spectrum 128K, +2) 64 KB (Spectrum +3, +2A, +2B) |
Extra áramkörök | ULA AY-3-8912 hang (Spectrum 128, +2, +2A, +3) |
Operációs rendszer | BASIC |
Szöveges felbontás | 32x24 |
Grafikus felbontás | 256x192 attribútum színkezelés: 15 színből (4-bit RGBI) 8x8 pixelenként 2 szín választható |
Hang | 1 bites "csipogó" 1 csatorna, 5 oktáv: Spectrum és + esetén 3 csatorna, 7 oktáv: Spectrum 128, +2, +2A, +3 esetén |
Csatlakozók | Táp bemenet TV kimenet (RF) Magnetofon Bővítő busz port későbbiekben: RS-232, MIDI kimenet, RGB kimenet, joystick: Spectrum 128, +2, +2A, +3) |
Ár | 1982. április 175 GBP (48kB) 125 GBP (16kB) |
Egyéb | Dokumentáció, programok és sok más érdekesség: www.ep128.hu Wikipedia: wikipedia.org |
Views: 964