Az első PC-m 1993-ban építettem meg. Nagyon örültem neki és folyamatos fejlesztgetések mellett majdnem két évig kiszolgált, de 1995-ben már reménytelenül elavult volt. A Pentiumok ára ekkor még olyan magas volt, hogy azt nem tudtam volna kifizetni. A 486-os upgrade is elérhetetlennek tűnt még az év elején, de a CPU gyártók közötti verseny a segítségemre sietett.
Az Intel 1989-ben mutatta be az első 486-os processzorokat, ez lett a 486DX. A kezdeti 25MHz-es órajelet 1991-re 50MHz-ig srófolták fel. Ugyanebben az évben jelent meg a butított, FPU nélküli verziója 486SX néven. Így egyrészt fel tudták használni a kicsit hibás CPU-kat, másrészt az AMD 386DX ellen egy jobban hangzó nevű processzort tudtak bevetni. Az órajel további emelését korlátozta a CPU busz stabilitása, ezért az 1992-es 486DX2 a külső busz (Front Side Bus) órajelét kétszerezi. A következő lépcsőfok logikusan a DX3 lett volna, de 1994-ben a frekvencia háromszorozó processzort 486DX4 néven mutatták be. A konkurensek pár év lemaradással kezdték csak szállítani a 486-os procikat, de gyorsan igyekeztek behozni az Intelt. Az AMD és a Cyrix is 1993-ban jelentette a DX és DX2 processzorait, de a nagyobb órajelű variánsok nagyobb mennyiségben inkább csak 1994-ben lettek elérhetőek. 486DX4-et is bemutatott a két kisebb gyártó, de ez már csak 1995-ben történt meg. Árban jócskán az Intel alá mentek, így a ’95-ös év során egyre erősebb verseny alakult ki. Ráadásként az AMD és a Cyrix is piacra dobott 5×86 néven egy-egy processzort. Ezek kompatibilisek voltak a Socket 3-mal, de belső felépítésük jelentősen eltért. Az AMD gyakorlatilag megvalósította az igazi DX4-et, a meglévő 486-os belsőt alakították kicsit tovább és a belső 133MHz-et a külső 33MHz négyszerezésével érték el. Ez elvileg egy 75MHz-es Pentiummal ért fel, a gyakorlatban FPU-ban lassabbnak bizonyult, de office alkalmazásokban gyorsabb is lehetett azoknál. Kicsit szükségmegoldás volt az Am5x86, mert nem készült el időben a Pentiumokkal versenybe szálló K5. Bár lehet kritizálni, de az ára nagyon kedvező volt, ezért igazi slágertermékké vált az olcsó PC-t keresők, keveset játszó felhasználók körében. A Cyrix 5×86 belső felépítése ezzel szemben a Pentium foglalatba illeszkedő 6×86-hoz hasonlított leginkább. Sajnos ezek a processzorok elég ritkák, nem gyártották őket nagyobb darabszámban. A Cyrix más téren is kilógott a sorból, ugyanis nem volt saját gyáruk, helyette az IBM, ST és SGS-Thomson gyártósorait használták. Ezért ha ilyen feliratú processzort veszünk, akkor is Cyrix CPU-val van dolgunk, erre az alábbi képen is találhattok egy példát.
1995-re visszatérve a már említett verseny miatt a 486-os processzorok ára szépen lassan csökkent. Nagy szerencsémre ’95 nyarán hozzájutottam egy 386-os alaplaphoz amin 486-os foglalat is volt. Ezzel csak egy tipikus „baj” volt, az újabb 3.3V-os processzorokat nem támogatta. De nem keseregtem, mert volt rajta Vesa Local Bus és egy 486DLC hajtotta. A 386SX-hez képest ez máris jelentős sebesség többletet adott, de szerettem volna még tovább lépni vele. A nyár végére, ősz elejére a Cyrix alapú procik ára akkorát esett, hogy végre futotta egy Vesa Local Buszos videókártya-Cx486DX2 párosra. A már említett „baj” miatt azonban vadásznom kellett az 5V-os processzorra amit ekkorra már kiszorítottak a 3.3V-os változatok. Egy Texas Instruments feliratú Cx486DX2-80-at sikerült végül felhajtanom. Ez nem kis meglepetésemre 50MHz-es FSB-vel is hajlandó volt elindulni, így lett egy 100MHz-es DX2-es procim. Persze a tuninghoz jobb hűtésre volt szüksége, egy Peltierrel kellett megtámogatni a CPU-t, hogy teljesen stabil maradjon. Azonban a gyors FSB gondot okozott a VLB kártyáknál. Szerencsére egy cimbora használt számítógépekkel foglalkozott egy nagyobb cégnél és volt olyan kedves, hogy segített megfelelő kártyát keresni a géphez. Az üzletből végül egy olyan VGA kártyával távoztam ami hiba nélkül ment 0 wait state mellett 50MHz-en. Az a szerencse ért, hogy most 30 évvel később is sikerült egy hasonló párost kifognom. A processzor-VGA páros amit az elmúlt hetekben teszteltem szintén képes volt megugrani a 0 WS-et. A processzorokról, a gépről és a teszt eredményekről készített videóban kicsit több részletet is megtudhattok a régi árakról és az alkatrész vadászatról.
A tesztek során nagyjából 100 különböző beállítást sikerült letesztelnem, ezekből levontam pár következtetést. Sok új meglepő dolgot nem sikerült mérnem, de ha valaki egy korabeli gépet szeretne építeni, akkor talán hasznosak lehetnek. A tesztek legfontosabb eredményei tömören:
- A szintetikus és valós tesztek eredményei teljesen eltérőek lehetnek. Sok DOS-os benchmark a 486-okban megtalálható belső cache miatt nem ad reális eredményt. A valós tesztek között is jelentős különbségek lehetnek a kód és az adatmennyiség függvényében. Például a Wolfenstein sokkal kevésbé CPU intenzív, ezért érzékenyebb a VGA kártya sebességére, mint a Doom. Azzal kell mérni amivel az ember használni szeretné a gépet.
- A VLB már egy 33MHz-es 486SX mellett is előnyt jelent, de például Doom-ban itt még vegyes limit van. Valójában egy gyorsabb DX2 kell ahhoz, hogy a VLB előnyét ki tudjuk használni. A PCI és a VLB között nincs érdemi különbség, egy DX4 mellett az utóbbi gyorsabbnak bizonyult kicsivel, de ez alaplap függő is.
- A Cyrix processzorok kb. fél lépcsővel lassabbak, mint az Intelek. Például a Cx486DX2-80 sebessége az i486DX2-66 és 80 közé esik. Az AMD is lassabb, mint az Intel, de az ott mért különbségek sokkal kisebbek.
- A 486-os processzorokat sebesség alapján 3 csoportra lehet osztani:
- Az 50MHz alattiak alkotják az első csoportot. Egy 386DX40 vagy 486DLC után ezek 50-60% előrelépést jelentenek ami mondjuk Doom-ban jelentős FPS emelkedést eredményez. Ez elég a játszhatóság eléréséhez, de a 95-ös játékokban már kevés lehet a teljesítményük.
- A DX2-es processzorok 66-80MHz-en már bőven több, mint kétszeres teljesítményt nyújtanak a 386-os gépekhez viszonyítva. Ilyen CPU-kat az 5V-os lapokhoz is lehet találni és az 1995 előtti programokat szépen viszik. 95-ből már tudok több olyan játékot mondani amikhez viszont már nem igazán elég a teljesítményük.
- A DX4 és az 5×86 külön kategóriát képviselnek. Az utóbbi 133MHz-en, vagy még inkább 160MHz-en járatva a 486-ok király kategóriája, peltierrel hajtottam már 200MHz-en is, de ma már kímélem a gépeket. Persze megvan ennek a procinak is a határa, például Quake-hez már kevésnek bizonyult.
- A nyers sebesség mellett nagyon fontos az FSB is. A 486DX4 már nem skálázódik jól. A 386DX processzortól örökölt busz nem tud elegendő sávszélességet biztosítani a processzornak. Például érdemes megnézni az i486DX4-75 – i486DX2-66 páros csatáját, vagy a Cx486DX2-100 eredményét. A magasabb alap órajel gyorsabb RAM-ot, VGA kártyát is jelent. Cserébe ha nincs szerencsénk, akkor küzdhetünk az 50MHz-es FSB miatt megjelenő instabilitással.
- Az alaplap és a jó BIOS beállítások akár 20% sebességkülönbséget is jelenthetnek. Erről is készítettem egy rövid videót, érdemes rászánni az időt, szerintem tanulságos.
A tesztek eredményei és a játékokkal elütött idő után két processzort szeretnék kiemelni. Ha régebbi, csak 5V-ot tudó alaplappal rendelkezik valaki, akkor egy DX2 66-80MHz-en lehet a jó választás. Ez jelentősen gyorsabb bármelyik 386-os gépnél, de ha kell simán lelassítható azok szintjére. A másik kedvencem az Am5x86. Ezzel lehet igazán gyors 486-os gépet építeni. A Cyrix variánssal lehetnek kompatibilitási gondok, míg az AMD egy közepes lapban is megbízható választás akár 160MHz-re húzva is. Tapasztalataim azt mutatják, hogy 10-ből 8 viszi ezt a sebességet. Persze a Cyrix féle 5×86 különlegesebb, szóval annak is megvan a varázsa…
A játékokat nézegetve viszont érdemes tovább gondolni az értékelést. Amit akkoriban jónak tartottunk mai szemmel már kevés. Kicsit zavart a Destruction Derby-ben és a GP2-ben az alacsony FPS. Viszont a Horde, vagy a Command and Conquer szépen elfutott egy DX2-őn is. Szerencsére nem kell választanom, mert van mind a két processzorral felszerelt gépem, így attól függően, hogy a korabeli gépemet szeretném újra felidézni, vagy élvezni a játékokat választhatok közülük. Ha pedig mégsem lenne elég a 486-os gépünk, akkor is van megoldás. Ma már kb. ugyanannyiból lehet Pentium alapú gépet építeni ami alapjáraton is gyorsabb és játékokban jól jön a plusz erő…
Ha a bejegyzés után még van erőtök, akkor a főbb mérések eredményeihez jó szórakozást kívánok!
Views: 28