Commodore Plus/4 adatlap

A Plus/4 egy érdekes példája annak, hogy milyen eredményre jut egy jó ötlet, ha nem értik meg a lényegét. A fejlesztést még Tramiel indította el 1983-ban. Az volt a cél, hogy egy versenytársat tudjanak állítani az olyan olcsóbb gépeknek, mint a ZX Spectrum. Az ekkor már piacon lévő Commodore 64 többet tudott, de kellett valami, amit olcsóbban tudnak előállítani. Bill Herd, akire a fejlesztést bízták „uber-cheap little machine”-ként jellemezte az elé kitűzött célt. Az alacsonyabb árhoz egyszerűbb felépítést képzelt el, ahol minimalizálják az alkotóelemek számát és egyetlen MOS chip felel a megjelenítésért és a hangért is. Ez az IC kapta a TED („Text EDitor”) becenevet.

A TED természetesen kevesebbet tudott, mint a SID-VIC II páros. A kompatibilitást feláldozták az ár oltárán, de úgy gondolták, hogy így is sikeres lehet. A hang csak két csatornát kezelt burkológörbe és moduláció nélkül, de ez máris a duplája, mint amivel a Spectrum rendelkezett. A grafikai felbontás és színpaletta még a C64 alap képességeit is felülmúlta, de nem volt hardveresen sprite kezelés, ahogy a Speccyben sem. Szoftveresen az új 3.5-ös BASIC nagy előrelépés volt a 64-hez képest. Gyakorlatilag a pozicionálása ígéretes volt. Technikailag a C64 alatt és a konkurencia fölött, de árban inkább az utóbbival egy szinten. Az eredeti koncepció egy kis méretű, gumi billentyűs, gépecske lett. Ha a C=116 emlékeztet a Spectrum-ra, akkor nem véletlen.

A TED széria sorsa szerintem ’84 januárjában pecsételődött meg. Az év kezdő CES-en még Tramiel mutatta be a 264-es prototípus modellt. Irvin Gould napokon belül kirúgta a céget megalapító és addig uraló Tramielt. Az addigi erős vezetés helyét hozzá nem értés és bizonytalan fókusz vette át. Ráadásul a Jackhez hű emberek is sorban távoztak amikor a volt főnök visszatért a ringbe az Atari új tulajdonosaként. Ezek a felső- és középvezetők, mérnökök adták a cég gerincét.

Az új vezetés a TED szériát újrapozicionálta és már nem egy olcsó gépet akartak, hanem egy olyat ami átfedi, sőt kiválthatja a C64-et. A Plus/4 megkapta azt a programcsomagot, amit szerintem épkézláb módon nem igazán lehetett használni. Az eredeti verzió túl nagy volt ahhoz, hogy ROM-ba kerüljön, ezért elkezdték megvágni. Így születhetett meg pl. a szövegszerkesztő ami maximum 99 sort kezelt. A felnagyított gépház maradt fekete és nem is lenne vele baj, ha kihasználták volna a lehetőséget és a magnetofon és joystick portokat visszacserélték volna a jól bevált, már VIC-20-on is használtra. Mivel nem tették, így átalakítóval lehet csak rákötni például a kvázi szabvány Atari kompatibilis joyokat. Hogy az egészet tetézzék a bevezetést késleltették, mert a teljes gyártási kapacitást a C64 kötötte le. Ez már korábban is vita tárgya volt Tramiel és Gould között. Az előbbi folyamatos tőkeemelést követelt, hogy terjeszkedni tudjon, míg az utóbbi annak volt a híve, hogy a meglévő pénzből kell kihozni a maximumot.

A bukás nem maradt el. A Plus/4 és C16-os párja nem fogyott a polcokról az eredeti áron. Az újságokban megjelent cikkek is rámutattak az ár/érték arány, a kompatibilitás és a beépített programok hiányosságaira. Jellemző, hogy a vásárlók jó része csalódottan vitte vissza, mert nem futottak rajta a C64-es programok. Rövid időn belül megtörtént a gyártás leállítása és elkezdődött a készletek likvidálása. A 64-es árának a feléért piacra dobott gépek már gazdára találtak. Bebizonyosodott, hogy Tramiel koncepciójának megfelelő áron eladható a gép, főként az európai piacon. Több, mint 820.000 darabot sikerült értékesíteni, ebből 286.500-at az NSZK-ban. Más források 400.000-es gyártási darabszámot emlegetnek, de azok szerint is nagyjából a legyártott gépek fele került Európába.

Hazánk lett az egyik fellegvára a TED-es gépeknek. 10.000 Plus/4 és Commodore 16 került az iskolákhoz. Tudásában a +4 felülmúlta a hazai gépeket, talán a TVC-t kivéve. A Videoton üdvöskéjét a Bécsből becsempészett gép az árával tudta megverni, legalábbis úgy emlékszem, hogy 8.000 Ft körül volt az ára amikor a TVC 13.900 forintba került. Sokan szerették a 3.5-ös BASIC és beépített monitor program miatt is. A kibővített BASIC sokkal kezesebb volt, mint a C64 2.0-ás verziója. Idővel elég sok programot, főként játékokat, portoltak át a Plus/4-re. Vidéken problémát jelentett ezek beszerzése, ha nem volt a környéken még pár TED használó, vagy ilyen gépekkel ellátott iskola. Ugyan bukás lett, de erről szerintem elsősorban nem a gép tehet. Tramiel irányítása alatt hasonló gyilkos fegyverré válhatott volna az európai piacon, mint a VIC-20 a Texas Instruments ellen.

Views: 1777