retro gépek A-tól Z-ig

Commodore 64 adatlap

A Commodore 64 a 8 bites korszak királya. Nem a leggyorsabb és azt sem merem állítani, hogy bemutatásakor radikális újítás lett volna. De az biztos, hogy változatlan tudás mellett a legnagyobb darabszámban eladott számítógép. Műszakilag a VIC-20, így áttételesen a PET továbbfejlesztésének tekinthető. A processzor a jól bevált MOS6502 családba tartozik 1MHz körüli órajellel. A ház és a billentyűzet is a VIC-től érkezett, ahogy a szoftveresen (kernal, BASIC) is annak továbbfejlesztése. Három fontos paraméteren változtattak. Ezektől az év, sőt inkább az évtized számítógépe lett:

  • 64 kB RAM-ot építettek be. Ez a gép árának jelentős részét tette ki amikor elkezdték a fejlesztést, de Tramiel jól megérezte a memória árak zuhanását. Nem csak marketing, de a futtatható programok méretének, így azok komplexitásának szempontjából is jó döntésnek bizonyult.
  • A VIC II chip karakteres és grafikus tudását jelentősen fejlesztették. A konkurens Atari és Texas Instruments évekkel korábban rendelkezett nagyjából hasonló tudású grafikával. Sprite kezelés, 16 színű attribútumos grafika. Ezzel a lépéssel a versenytársak szintjére lépett a Commodore.
  • A SID még nagyobb előrelépés volt a hang terén. Robert Yannesnek köszönhetően egy olyan chipet sikerült megalkotni ami az akkori szintézerekben is megállta volna a helyét. Yannes később erre a technikai alapra is építve alapította meg az Ensoniq-ot.

A C64 a piacra kerülésekor még gyerekbetegségekkel küzdött, ami nem szokatlan. A hibaarány elég magas volt és visszaemlékezések alapján a ’82-es év végi hajrában hibás gépeket is eladtak azzal a felkiáltással, hogy majd kijavítják a hibákat később.

Külsőleg 3 nagyobb szériát lehet megkülönböztetni. Az első barna gombos “kenyeres” gépeket ’87-ben a C128 alapján áttervezett 64C széria követte, majd ’89-től érkezett a világos gombos 64G. Érdemes megemlíteni a hordozható 64SX-et is, ami pongyolán fogalmazva a C64-CRT-floppy trió összecsomagolását jelentette. Az összes alváltozatot követni szinte lehetetlen, mert az összetevőket aszerint variálták, hogy éppen mi volt raktáron. Ráadásul elég nagy megrendelőnek (pl. Aldi) egyedi szériákat is gyártottak.

Belülről is változott a gép az évek során. Az alaplap egyszerűsödött, olcsóbban gyárthatóvá vált. Az első kerámia tokos IC-ket műanyag tokozásúak váltották. A legnagyobb lépés az volt amikor a MOS gyártási technológiát váltott és átálltak HMOS chipekre. Radikálisan csökkentették az IC-k számát és a NYÁK méretét. A képek között láthattok egy első szériás és egy CR belsőt. Felsorolás jellegűen ami rögtön látható: A lap csak félig tölti ki a házat; HMOS CPU, VIC és SID chipek; a 64kB két RAM IC-ből áll; nincs külön árnyékolása csak az RF résznek. Ha az összes részletre és a további változatokra vagytok kíváncsiak, akkor ajánlom a c64-wiki.com idevágó oldalát.

A hardver ’82-ben jónak számított, de a változtatások a költségek csökkentését szolgálták nem nagyobb teljesítményt. Hogyan tudták mégis 12 évig árusítani és ez alatt sok milliós nagyságrendben eladni? A válasz az ami a legtöbb gép bukását okozta: programválaszték és ár.

  • A programválasztékhoz több dolog is kell, de az első, hogy legyenek fejlesztők. A cég jó érzékkel támogatta őket. Miközben a konkurencia megpróbálta titkolni (Texas Instruments) vagy legalább nem szétkürtölni a gép hardverének felépítését (Atari), addig a Commodore jó dokumentációt adott a programozók kezébe. A széles programválaszték az embereket a C64 felé terelte és ezért még több fejlesztőnek lett elsődleges platform. Ez egy nagyon erős pozitív visszacsatolást jelentett.
  • A gép ára a nagy mennyiségnek és a folyamatos költségcsökkentésnek hála folyamatosan csökkent. Ár/érték arányban nehéz volt megverni. Volt időszak amikor a C64 mentette meg a Commodore-t a csődtől. Érdekes volt olvasni, hogy a gyártás leállítása egyáltalán felmerülhetett a cégvezetésben, de szerencsére felismerték, hogy milyen jó “fejőstehén” a 64-es.

Itthon is a legelterjedtebb 8 bites lett, de csak megkésve, mert eleinte az ára és a COCOM lista ezt nem engedte meg. Sokáig csak BÁV üzletekben lehetett megvásárolni több, mint fél éves átlagfizetést leszurkolva a kasszánál. A BIT-LET tesztben is megjegyezték ezt: “A gyártók játék-gépnek készítették, ám hazai magas ára egyelőre lehetetlenné teszi, hogy bárki ezért vásárolja meg.” A gép árának csökkenésével és a Gorenje turizmus beindulásával nagyot változott a helyzet. A ’80-as évek utolsó éveiben több tízezret hoztak be honfitársaink csatlakozva a több, mint 12-25 milliós C64 felhasználói táborhoz. A pontos darabszám nem ismert. Olvastam már sok számot, de az biztos, hogy nincs másik számítógéptípus amiből ennyit és ilyen hosszan gyártottak volna.

MegnevezésCommodore 64
CégCommodore
OrszágUSA
Bejelentés1982 januári CES
1982 augusztus (árusítás)
Kivezetve1994 április
CPUMOS6510 vagy 8500
@1.023 MHz (NTSC)
@0.985 MHz (PAL)
RAM64 kB
ROM20 kB - Kernal, BASIC
Extra áramkörökVIC II 6567/8562 (NTSC versions), 6569/8565 (PAL)
SID 6581/8580
Operációs rendszerCommodore BASIC 2.0
Szöveges felbontás25 sor x 40 oszlop, maximum 16 szín
Grafikus felbontás320×200 (Hi-Res mód, mono)
160× 200 (4 szín, karakterpozíciónként választható)
8 hardveres sprite
Hang3 hangcsatorna programozható burkológörbével
A csatornák oszcillátora szinkronizálható, gyűrűmoduláció
4 hullámforma (háromszög, fűrészfog, változtatható négyszögjel és zaj)
programozható szűrő (alul/felül áteresztő és sáv)

CsatlakozókTáp bemenet
2x Joystick
Expansion port
TV kimenet (RF)
Videó és hang kimenet
Serial (soros IEEE-488, floppy)
Datasette (magnetofon)
User port (modem, nyomtató)
Ár595$ (1982 augusztus)
300$ (1983 június)
150$ (1985 eleje)
EgyébCommodore 64 wiki: wikipedia
VIC II leírás: VIC II wiki
C64 timeline: pctimeline.info
C64 alaplap verziók: c64-wiki.com

Hits: 469



3 thoughts on “Commodore 64 adatlap”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük