Commodore 16

A Commodore 16 a TED-re épülő sorozat (C116, C16, Plus/4) középső tagja. A nagyobb testvér Plus/4 három ponton tud többet a kicsiknél. Ebből a ROM-ba égetett programok és a User port, nem igazán jelentős különbség. Ami viszont fontos, hogy a 16 és 116 esetében 64-ről 16kB-ra csökkentették a RAM mennyiségét. Tramiel olcsó számítógép koncepciójának a C116 felelt meg, de ez félresiklott miután távozott a cégtől.  A C16 műszaki tartalma megegyezik az eredeti olcsó géppel, de a billentyűzete klasszisokkal jobb. A gép a házát és a billentyűzetét is a VIC-20, Commodore 64 vonaltól örökölte, csak átszínezték azokat. A jól bevált, akár diákokat is elviselő keyboard és ház felépítés miatt tartom a C16-ot a 116-nál jobb gépnek.

A Commodore 16, ahogy az egész TED sorozatot, bukásnak tartják. Ennek az oka az eredeti tervek és az elkészült képek közötti koncepcióváltásban keresendő. Mivel a cél eredetileg egy olcsóbban gyártható és árusítható gép volt, ezért kompromisszumokat kellett hozni. A hanggenerátor csak két csatornás és a sprite kezelés is teljesen hiányzik. A megcélzott konkurenciához (Spectrum) képest a tudása bőven elég lett volna, de a megjelenésekor már két éve piacon lévő C64-hez viszonyítva már nem volt ütőképes. Ez nem is lett volna probléma, ha gépet olcsón adják ahogy eredetileg tervezték. De a Commodore vezetősége magasabb árszintet célzott meg azután, hogy Tramielt elhagyta a céget. Hogy ez mekkora tévedésnek bizonyult azt jól mutatja, hogy a kivezetési időszak közel félárú leértékelési hullámában a gépek kimondottan jól fogytak az NSZK-ban, Angliában és hazánkban is. Persze sokan csalódtak akik nem értettek a gépekhez és arra számítottak, hogy a C64-re írt programok futni fognak a gépen.

A C64-hez képest gyenge szoftver ellátottság volt a gép másik nagy problémája. Ez egy ördögi kör ami más gépeket is sújtott, jó példa erre az Enterprise. Ha kevés gépet adnak el egy családból, akkor nem írnak rá programokat. De amíg nincs elég program, addig nehéz eladni a gépet. Ezen az segíthette volna át a TED szériát, ha olcsóbban adják a vasat, de ahogy már írtam Tramiel tervét felülírta az új vezetés. Az eladott, kb. 1 millió TED-del szerelt gép felét tették ki a 16-ok. Ezért vagy rögtön 16kB-ot céloztak meg a fejlesztők, vagy külön 16 és 64kB-os verziót írtak a programból. Könnyű kitalálni, hogy inkább az elsőt választották, ami miatt a programok minősége nem lett a legmagasabb, ugyanis 16kB elég szűkös volt. Sok játékot gyengébb gépről portoltak át, ezért ezek még kevésbé használták ki a TED-ben rejlő lehetőségeket.

A problémákon túllépve volt egy terület, ahol jól beváltak a C16-ok. Az olcsó gépek jelentős része Magyarországon talált gazdára. Ezen belül is sok iskolát szereltek fel C16 és Plus/4 gépekkel, de az otthoni felhasználóknak is csábító volt a gép amikor már leértékelt áron adták. A 64-től megörökölt billentyűzet jól viselte a strapát. A C64-hez képest jelentősen továbbfejlesztett 3.5-ös BASIC pedig jól használhatónak bizonyult az oktatásban. Ez egyszerre örvendetes, mert előrelépést jelentett az oktatásban és sajnálatos, mert a hazai gépek piacát vette el.

A képeken látható gép nem teljesen gyári. Az alaplapról készült képet jobban megnézve láthatjátok, hogy a két memória IC foglalatban van. A 4416-okat ugyanis 4464-ek váltották fel, így a gyári 16 helyett 64 kbájttal gazdálkodhatnak a programok. Ezzel a kis változtatással képes futtatni a Plus/4-re írt programokat. A bővítésről a BASIC bejelentkező képernyőjén is árulkodik a szabad memória mérete.

Mai szemmel nézve a Commodore 16 egy érdekes öszvér. A gyártási költségeit jócskán megdobta a C64-gyel megegyező billentyűzet és ház. Ezzel szemben az elektronikája egyszerűbb és olcsóbban gyártható nem csak a 64-het, de még a Plus/4-hez képest is. Hardver oldalról talán a memória méretét tudom kifogásolni, szerelhették volna 32 kbájttal. Ha elég olcsón adták volna, akkor szerintem sokkal sikeresebb gép lehetett volna.

Visits: 934