retro gépek A-tól Z-ig

Videoton TV játék

A Videoton 1982-ben hozta forgalomba a saját pong játékát. Az eredeti Atarihoz képest ez pont egy évtizedes lemaradást jelentett. Sok ikertestvére létezett, ugyanis a szerkezet agyát alkotó AY-3-8500-t 1976-tól lehetett megvásárolni. Az eredeti General Isntruments áramkört még a vasfüggöny mögé is eljutott már a ’70-es években. Erről árulkodik, hogy a Rádiótechnikában több, ezt a chipet használó áramkört is bemutattak, például a ’79-es évkönyvben több oldalas leírás jelent meg 4 játékos és fénypisztolyos kiegészítéssel.

A Videoton TV játék kivitele szerintem esztétikus, tetszetős az egyedi zöld színe. Azt nem tudtam eldönteni, hogy a felső és alsó rész direkt készült-e két különböző árnyalatúra, de mások képein is eltér a színük. A szerkezet elemről vagy külső tápegységről is üzemelhet. Ezek közül én az utóbbit szeretem, mert sok darab köszönhette a halálát a kifolyt elemeknek. Az ütőket két potenciométerrel lehet mozgatni, amik jó hosszú spirális kábellel csatlakoznak a házhoz. Pont olyannal, mint amilyet a CB telefonok is használtak. Az előlapi kapcsolók szintén ismerősek lehetnek a Vidi televíziókból. Ezekkel lehet bekapcsolni, pár a játékot befolyásoló dolgot átállítani (sebesség, ütőméret…) és kiválasztani az üzemmódot. A különböző játékok mind egyszerűek, de jó társaságban még mindig élvezetesek. Pár perces videót is készítettem aminek a nagy részében csak játszottam.

Az áramkör egyszerű és stabil, de mára elég sok baja lehet. Az 1982 decemberi rádiótechnika újságban megtaláltam a beültetési és kapcsolási rajzot, ez sokat segített a javítgatásban. Néhány tipikus hiba és azokra lehetséges megoldások:

  • Se kép, se hang: Legtöbb esetben fordított tápfeszültséget kapott a játék. A stabilizátor tranzisztort, esetleg a bázisában lévő Zener diódát kell kicserélni. A fordított polaritású táp ellen végleges megoldást jelenthet egy Graetz híd beépítése ahogy az egyik képen látható. További modernizációs ötletként egy 6V-os stabilizátor kockát is beépíthetünk a tranzisztor helyére.
  • Tápfeszültség rendben, de se kép, se hang: Kis szerencsével csak a 2MHz-es oszcillátor nem működik. Érdemes rámérni és kristály oszcira átépíteni.
  • A gép pittyeg, de nincs kép: Az újabb Tv-kben a tuner nem mindig képes befogni az RF jelet. Előfordulhat, hogy az oszcillátor nem 2 MHz-en jár. Emellett a képminőségnek jót tesz a kompozit kimenetre kialakítása. Egy emitter követő fokozat kell csak. Ennél a gépnél ez 4 alkatrészt jelentett: (1) BC182B tranzisztor, a bázis és a táp közé (2) 10kΩ, az emitter és a föld közé (3) 120Ω került. A modulátorba érkező jelet direktben a bázisra kötöttem. Végül a kimenet és az emitter közé került egy (4) kondenzátor. Ennek az értéke nem kritikus, egy 47μF körüli darab megteszi.
  • Nincs hang: Egy tranzisztoros fokozat, a bonyolultsága faékkel vetekszik. Én abba futottam bele, hogy valaki kiszedte a tranzisztort.
  • Ugrálnak az ütők: Kontakt hiba. Lehet a kábel, de a potenciométer is. Ez utóbbi a rosszabb, érdemes jó minőségű darabra cserélni.

Mindent leszámítva nem bántam meg a játék beszerzését még úgy sem, hogy ugyanilyen tudással van még legalább 3 másik. Régi emlékeket hozott a felszínre. Beugrott ahogy a hálós szatyorral leugrottunk Traubiért mielőtt leültünk volna, hogy vérre menő csatát vívjunk. A társaság többet jelentett, mint az otthon várakozó ZX81, pedig az már a következő korszakot jelentette…

Hits: 236



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük