A Commodore MAX-ról szóló bejegyzésben már leírtam, hogy a gépezetnek nincs beépített ROM-ja. Így aztán külső eszköz (cartdrige) nélkül nem igazán használható. A hozzá való bővítőkártyák nem éppen olcsók. Ha még a postaköltséget is hozzáadom egy-egy ilyen kártya árához, akkor még rosszabb a helyzet, ugyanis főként Japánból lehet beszerezni őket. Erre nyújt megoldást a bővítőkártya amiről a bejegyzés szól. A cartridge honlapján a leírás nem szerény, de találó: MultiMax – the ultimate Commodore MAX Machine cartridge.
A cartot nagyrész Rob Clarke (software) és Michal Pleban tervezte. A fellelhető szoftvereket összegyűjtötték és egy 1MB-os EPROM-ba égették be. A kiválasztást egy menürendszeren keresztül lehet elvégezni. Az ROM-on felül a memóriák címzéséhez szükséges IC-k és egy statikus RAM található meg. Ez utóbbit csak a max BASIC használja, hogy egy byte híján 2kB memóriát tudjunk felhasználni. Ez nem tűnik nagy számnak, de ha figyelembe vesszük, hogy a mini BASIC csak 504byte területet ad és a programot nem lehet elmenteni, akkor már látható, hogy milyen “nagyvonalú” fejlesztésről van szó.
A viccet félretéve főként játékokat tartalmaz a cart. A programok számát csökkenti, hogy ezek közül néhány program akár 3 különböző verzióban is foglalja a helyet. Az igazság az, hogy még így sincs tele az EPROM. A programok többsége C64-en is megjelent és a teljes verziókkal összevetve eléggé le vannak butítva. Sajnos a Commodore MAX-ban lévő VIC II és SID csipek tudását messze nem tudták kihasználni a programozók a kevés memória miatt. Néhány programról készítettem egy kis youtube összefoglalót.
Kérdezhetitek, hogy miért építettem meg és írtam a bővítőkártyáról, ha a véleményem nem túl fényes. Ennek két oka is van. Egyrészt nagyon jól bemutatja, hogy a Commodore mérnökei és marketingesei hogyan puhatolóztak a piacon. A MAX pár másik eszközhöz hasonlóan nem vállt be. Csak Japánban vezették be és alacsony példányszám legyártása után leállították a termelést. Másrészt arra is jó példa, hogy egy jó rendszert túlságosan lebutítva hogyan lesz félkarú óriás. A SID-VIC II páros sokkal többre lett volna képes akár csak 16 kB memóriával is.
A MultiMax megérte az építésére rászánt időt. Ha nem is fenomenálisak a programok, de így legalább tudom használni a Commodore MAX gépem, nem csak kiállítási példányként szolgál a vitrinben. Ha nem akarom nyúzni, akkor meg egy C64-gyel is használhatom a cartot. Annyi a lényeg, hogy nem szabad tőle túl sokat várni és akkor nem csalódik benne az ember.
Visits: 579