A legfiatalabb A500-as is lassan 30 éves, nem csoda, hogy igénylik a törődést, ahogy a bejegyzésben szereplő darab is. Több gépnél leírtam, hogy a kondenzátorok cseréje, az akkuk eltávolítása életmentő lehet. Egy kezembe kerülő gépnél alap, hogy ezekre odafigyelek, de mindig akad más lehetőség is a bütykölésre. Ezek egy része hibajavítás, mint például egy floppy takarítása, billentyűzet fólia cseréje. Az Amigákat tuningolni is jól lehet, típustól függően mindegyikhez elérhető tucatnyi gyorsító kártya, memória upgrade, merevlemez vezérlő… A képeken látható gép ezeknél egyszerűbb esetnek bizonyult, csak a házat fehérítettem és egy Gotek került beépítésre.
A ház fehérítésére több módszer is van:
- Sokan használják a retrobright néven ismert eljárást. Ennél a fehérítés hidrogén-peroxid és UV fény kombinációjával történik. A műanyag alkatrészekre vagy zselatinosított (hajszőkítésre is használt) formában kenik fel, vagy vízzel elkeverve belemerítik azokat. Kb. 10-20%-os töménységet használnak ezekben az esetekben, de így is könnyen túl lehet tolni a fehérítést. Enyhébb esetben csúnya, túl fehér, vagy foltos lesz. Súlyosabb esetben a műanyag struktúrája sérül, a felülete fehér és porózus lesz, maga a ház törékennyé válik.
- A képeken egy sokkal egyszerűbb, kevésbé hatékony módszer eredményét láthatjátok, ugyanis csak kiraktam a napra a házat. Persze ez kicsit túlzás, ugyanis előtte szétszedtem és zsírtalanítottam. Erre azért van szükség, mert az évek alatt a tenyérről a műanyagra került zsír miatt nem egyenletesen fehéredik ki a napon a műanyag. Sampon, forró víz, puha szivacs és kb. 20 perc kellett csak ehhez a lépéshez. Mosogatógéppel talán még szebben lehet elmosni a házat, csak a család nőnemű tagjaival kell lefocizni a dolgot. Száradás után majdnem 1 hétig napozott a ház. Nagyjából 3 nap alatt elérte a végleges színt úgy, hogy csak napfelkeltétől kb. délig sütötte a nap. További 2-3 nap kellett ahhoz, hogy többszöri forgatással a beugró részek, oldalak esetében is egyenletes legyen a szín. A képek délutáni szórt fénynél készültek és jól visszaadják, hogy a ház és a billentyűzet színe mennyit változott.
Goteket is több fajta módon lehet beépíteni. Meg lehet tenni az Amiga vagy a Gotek faragásával is, de a legszebb út a 3D nyomtatóval készített tartó. Én is ezt választottam, de ahogy lenni szokott a legegyszerűbb módszerrel van a legtöbb gond. A házilag épített 3D nyomtatóm új verziója még csak most készült el és ez meglátszik a tartó minőségén is. Az első nem tapadt le, a következő nem lett méretpontos, majd kifogytam a fehér filamentből. A harmadiknál a hibákat dremellel igazítottam ki ahol többlet volt, így végre kaptam egy randa, de funkcionálisan már megfelelő keretet. A Gotekből kitermelt elektronikát átszereltem a tartóba, majd azt becsavaroztam a gépbe. Összeszerelés után alig látható az átalakítás ennek minden előnyével és hátrányával. Az előnye, hogy nem lehet még így, kék verzióban sem könnyen kiszúrni. A hátránya, hogy a kijelző, a gombok és az USB port is nehezen hozzáférhető.
A bütykölések eredménye egy 1MB-os A500 ami pár évig, évtizedig megint használható lesz. A kehes floppy helyett USB-ről tölthetjük be kedvenc játékainkat amik 99 százalékban ugyanúgy fognak futni, mint 25-30 évvel ezelőtt. Kompromisszumos megoldás, de jól használható. Egy turbó kártyával természetesen nagyobb teljesítményhez, WHDLoad támogatáshoz lehet jutni, de az többe kerül és kicsit bonyolultabb feltelepíteni a komplett rendszert, mint ADF állományokat másolni egy USB kulcsra.
Visits: 631