Van eredeti és utánépített Homelab gépem is. Érdekes darabok, de nem is annyira műszaki szempontból, mint inkább az ahogy létrejöttek. Egy lelkes, akkor még iskolába járó testvérpár tervezte a hardvert és írta meg a szoftvert. A „gyári” verziók mellett a hazai Homebrew Computer Club keretében is százas nagyságrendben építettek Homelabokat a lelkes amatőrök. 1984-ben már messze volt a nemzetközi élvonaltól a gépecske, de itthon bármilyen számítógép nagy számnak számított. Ha ráadásként valaki saját maga építette meg, akkor még többet tanulhatott belőle. Hogy mennyire így volt, azt a BIT-LET 84 augusztusi számában megjelent cikk jól bemutatja.
Szolnokon „számítógép-építő tábort” tartottak, ahol a résztvevők kaptak egy Homelab kit-et és két hét alatt végigvezették őket az építés lépésein. A tábor 10.000 Ft-ba került teljes ellátással együtt. Ez jelentős, majdnem két havi átlagfizetésnek megfelelő összeg volt, de bármilyen készen kapható géphez képest nagyon olcsónak számított. Az ötlet szerintem nagyon jó volt, hogy többé-kevésbé kezdőket bevezettek a számítástechnika rejtelmeibe. Kicsit belegondolva ehhez hasonló amikor ma programozó táborokat szerveznek gyerekeknek. Itt azonban nem csak középiskolások vettek részt, hanem dolgozó emberek is az ország minden tájáról. A tábor szervezésében részt vett a gépet tervező Lukács József, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a MÁV Számítástechnikai intézet munkatársai és még sokan mások.
A nagy összefogás mellett mégis savanyú volt a narancs. A szervezők és segítők a gépekhez onnan szedték össze az alkatrészeket ahonnan tudták és a több helyről összegereblyézett alkatrészek mellé házilag gyártottak le jó pár alkatrészt. A NYÁK-ot is át kellett tervezni, hogy a beszerezhető IC-khez idomítsák a rendszert. A szervezők megfeszített munkájának hála végül csak néhány gombsapka nem készült el időben, így 50 darab gépet sikerült feléleszteni a táborlakóknak. Az egész történet jól jellemzi az akkori állapotokat. A Rádiótechnika korabeli számaiban is folyamatosan visszatérő probléma az alkatrészhiány, de ez még nagyobb cégeknek is gondot okozott. Például a legmodernebb magyar 8 bitesnek számító TVC kialakításánál is figyelembe vették, hogy üzemeljen lassabb RAM-okkal, illetve több méretű EPROM-ot is fogadjon. Speciális áramköröket nem is nagyon terveztek egyik magyar 8 bites gépbe se, a Homelab, a TVC és a Primo is szinte kizárólag sima TTL 74-es sorozatú IC-ket használ. Érdemes összehasonlítani őket egy korabeli a ZX Spectrummal vagy Commodore géppel amikben nagy integráltságú áramköröket (ULA/SID, VIC) használtak a hang és videojel előállításához.
Érdemes elolvasni a bejegyzés végén forrásként megjelölt cikket. Az újság részletesen leírja, hogy milyen problémákkal szembesültek a szervezők. A résztvevőkkel készített interjúk pedig azt, hogy mennyire vegyes volt a motivációjuk. A tábor nehézségei mellett szerintem a 80-as évek hazai számítástechnikáját, beszerzési és gazdasági lehetőségeit is jól összefoglalja a cikk utolsó mondata:
„S ezzel nem a szervezők munkáját akarjuk bírálni, csak a tényt regisztráljuk szomorúan, hogy EZ VAN !”
Forrás:
Bitlet-11-1984-augusztus-HCC-tabor
Views: 448