A történet úgy kezdődött, hogy találtam egy érdekes kapcsolást amit kicsit tovább fejlesztettem. Kis programozás után alkalmas lett SD kártyáról programok betöltésére TRS-80 és HT-1080Z gépeken. A további simogatás helyett jött az ötlet, hogy ezt össze lehet csiszolni a PRIMO-val is. Mivel volt egy bizonytalanul működő darab a polcon, ezért úgy gondoltam két legyet ütök egy csapásra és egyszerre megjavítom és fel is tuningolom a gépet. Sajnos ahogy kiderült a problémát a NYÁK okozta. Amikor elkezdtem forrasztgatni, javítani a legkisebb melegítésre is elkezdett leválni a fólia. A sok kontakthiba és bizonytalanság is rombolta a kedvemet, de ekkor kiszúrtam, hogy van hozzá utángyártott PCB a vaterán. Megrendeltem az eladótól a lapot, illetve a hestore-ból is a hiányzó alkatrészeket. Ezzel kezdetét vette egy pár éjszakás kaland aminek a tanulságait, valamint a NYÁK hibáit szeretném megosztani, hogy nektek kevesebb méricskélésbe kerüljön az élesztés.
Az eredeti PRIMO alkatrészeit kicsit optimalizáltam. Az IC-k válogatásánál a HCT szériából válogattam, hogy spóroljak az energiával. Memóriából pár 4164-et alakítottam át, mert így egyetlen +5V-os tápfeszültségről is működőképessé vált a gép. Tudom, hogy így már nem teljesen autentikus, de a használhatóságon sokat dob és a 4116 csere megbízhatóbbá is tette a gépet. Természetesen minden foglalatba került ami a későbbi javíthatóságot szem előtt tartva. Az alkatrészek beépítési sorrendjénél követtem az iskolában tanultakat, az alacsonyabb alkatrészektől haladtam a magasabbak felé. Az azonos értékű alkatrészeket (ellenállások, kondik) igyekeztem egyszerre beültetni. A 4164 átalakítása is egyszerű volt, csak az 1-es lábat kellett lecsípni és a 8-ast felhajtva összekötni a 9-es lábbal. Nem szép, de praktikus megoldás.
Az első hibát ekkor követtem el, ugyanis hittem a szitázásnak. Az IC31 rajza eltért a valóságtól, a 14 lábú IC-hez 18 lábú foglalatot forrasztottam be. A hibára akkor jöttem rá amikor az IC-t be akartam rakni és kicsit nagy volt rá a foglalat. Ezután már nem dőltem be a feliratoknak, hanem a PRIMO hardver könyv beültetési rajzát és a kontaktos NYÁK-ot hívtam segítségül. Szerencsére a foglalatozást pont a bal alsó sarokból indítottam. Folytatás előtt még átnéztem minden mást, átforrasztottam a D14-et és örültem, hogy a diódáknál hallgattam a kapcsolási és beültetési dokumentációra. A diódák szitázása és néhány IC-hez tartozó felirat sem egyezett a valósággal. Például az IC31 nem 4001, hanem 4024.
A második meglepetés az élesztésnél jött. Az nem lepett meg, hogy nem adott képet elsőre, de az már igen, hogy nem indult be az órajel generátor. Miután megtaláltam a zárlatot és korrigáltam az átvezetést, akkor a megfelelő helyen már volt órajel, de képet még mindig nem kaptam. A PRIMO a vízszintes és függőleges szinkronjelet egyszerű számlálóval állítja elő amiket megfelelő ponton resetel. Ezek kimenete vezérli a video RAM olvasását is. Az ötlet jó és még szebb ahogy a TTL és CMOS IC-k mellett még diódás logikai áramkört is bevetettek a cél érdekében. Az órajelet és a szinkronjelek előállítását követve újabb hibákat találtam:
- Átkötés IC32-nél a NYÁK bal alsó szélén
- D2-es Dióda átkötése az IC31 11-es lábra
- D12 és D12-es Diódák összekötése
Ezt követően a jel már fel-fel tűnt a monitoron, de nem volt stabil. A megoldást az órajel generátorhoz tartozó IC cseréje jelentette. A Mikrovill-ben szereztem több kivitelt, a gyárinak megfelelő LS14-et használva rögtön stabil képet kaptam. A következő menet az volt, hogy ki kellett deríteni a monitoron megjelenő pixelháború okát. Itt vetettem be a kapcsolást ami miatt belekezdtem az egészbe. Kis programozás után kiderült, hogy a ROM checksum-ok jók. A RAM teszt egyszerűen 0-val, majd 1-el töltötte fel a beültetett 16k-t. Így láthatóvá vált, hogy a képernyő egyik oszlopa mindig magas szinten maradt. A latch felé hiányzott egy összeköttetés a RAM-ok irányából. Ezt a 0-kal feltöltött képen függőlegesen megjelenő fehér csíkból lehetett kitalálni, az IC23 kimenetét kellett szépen átkötni. Az utolsó hiba szintén a RAM-hoz tartozott, ugyanis egy másik összeköttetés is hiányzott, de ez már a CPU irányából a RAM felé. Ezt az 1-esekkel való feltöltés és az ellenállásmérő mutatta ki. Itt is csak egy kis átkötésre volt csak szükség a boldogsághoz az IC24 14-es lábánál. Ezt követően már elindul a gép egy sima Z80-nal is. Persze billentyűzet nélkül még használhatatlan, de nem vagyok elégedetlen, mert csak lépésenként lehet elérni a célhoz. Az összes eddig megtalált hibát felvezettem az alábbi képre, remélem másnak sikerül megspórolni egy kis hibakereséssel eltöltött időt.
Most elmondhatom, hogy van egy 16k memóriával ellátott gépem aminek végre elkezdhetem a tesztelését. A bemenetek (magnetofon, floppy, joy) még nem került terítékre, de talán nincs is szükség rájuk, ha SD kártyával fogom használni. Most futtatok egy 24 órás burn-in tesztet, ha ezt túléli, akkor legalább a CPU-ROM-RAM-megjelenítő részlegről elmondhatom, hogy megbízhatóan működik.
Views: 346