Az Atari ST szériához több fajta merevlemez is megjelent. Még a komolyabb felhasználásra szánt Mega ST-be sem volt hivatalosan beépített HDD, az csak a Stacy/TT megjelenésével lett gyárilag rendelhető. Ezért aztán a merevlemezek külön külső házban kaptak helyet. Az elnevezésük viszonylag egységes volt, a Megafile után a kapacitást adta meg a szám. Persze néhány kivétel akadt, de ezektől most tekintsünk el. Tehát a képeken látható Megafile 30 kapacitása kemény 30MB, ami azt jelenti, hogy kb. 40 darab 720kB-os floppy lemezt tudott tárolni. Ez mai szemmel nevetségesnek hangzik, de másként megközelítve nekem sikerült felmásolni rá 6-7 játékot, amik között van több lemezes is. Ezek mellé pár demó és 4-5 lemeznyi midi/mod is felfért. Nem azt mondom, hogy bőséges, de akár egy kis DTP vállalkozásnak is elég lehetett a kapacitása.
Műszakilag a Megafile elnevezés mögött elég sok variáns létezett. A HDD háza méretes darab. Úgy alakították ki, hogy a monitort is elbírja. Mega ST-vel kombinálva szép tornyot lehet építeni, az ST-re rakva mondjuk két merevlemezt és a monitort. A lenti képeken is látható, hogy a 3.5″-es merevlemez még a negyedét sem tölti ki a helynek, akár két 5.25″-ös meghajtó is beépíthető. Ezt ki is használták, ugyanis 5.25″-es Seagate merevlemezzel is szerelték a Megafile-okat. Az interneten keresgélve néhány Megafile 20-as képen ST-225-öt láttam. Más típusszámmal SCSI és cserélhető lemezes Syquest meghajtóval is létezik.
Ez alapján egyértelmű, hogy a beépített elektronika is több verzióban készült. A tápot a házba szerelték be ahogy az ACSI illesztő áramkört is. Ahogy már említettem létezett ST-225-tel és SCSI merevlemezzel is, de a köztes RLL merevlemezeket sem hagyták ki. A Megafile 20 MFM, de a Megafile 30 már RLL vezérlővel készült. Az új kódolással a merevlemezek kapacitása 50%-kal nőtt azon az áron, hogy a mechanikának pontosabbnak kellett lennie. Kis szerencsével egy MFM merevlemez is elmegy RLL-ként, de ez az adattárolás biztonságának rovására mehet. Az én példányomban egy Kalok gyártmányú (KL330) HDD található, ami a KL320 MFM verzió RLL kiadása. Ahogy olvastam csak egy tüskesort kellene beforrasztani, hogy a második merevlemezt becsavarozhassam a helyére, de nem akarom bolygatni.
A merevlemez mellett érdemes a már emlegetett ACSI-ról is írni. Már az Atari ST adatlapon is megemlítettem:
Már az első gépeknél is gondoltak merevlemez csatlakoztatására az SCSI-re hasonlító ACSI porton keresztül.
Az első Atari 16 bites gépek megalkotásánál előre gondolkoztak a tervezők és megalkották az Atari Computer Systems Interface-t. Az ACSI portra a merevlemez mellett nyomtatót és CD-ROM-ot is lehet kötni. A csatlakozót a gyári leírások DMA portként is emlegetik. A DMA a Direct Memory Access rövidítése, azaz a memóriába/memóriából közvetlenül a DMA vezérlő segítségével történik az adatok be- és kivitele. Ez azért fontos, mert így a CPU addig is más feladatokon dolgozhat. Érdekes módon a lézernyomtatónál ezt úgy használták ki, hogy az Atari ST CPU-ját és a DMA-t használva nyomtatták ki a képet. Így olcsóbb lehetett a nyomtató, mert nem volt benne külön CPU.
Az ACSI interface és az azon zajló kommunikáció nagyon hasonlít az SCSI-re, de van jó pár eltérés is. Ezek közül csak néhányat emelnék ki:
- A maximális átviteli sebesség, nagyjából 1.3 MB/s, de ez csak egy mai eszközzel érhető el. A Megafile kb. a korabeli IBM PC-s merevlemezek sebességét éri el, ami maximum 100kB/sec körül van.
- Mindig a számítógép a master. Az SCSI-vel szemben az eszközök között nem tudják vezérelni a buszt, így nem is tudnak közvetlenül kommunikálni.
- Az ACSI legnagyobb előnye az automatikus konfiguráció volt. Elég a géphez csatlakoztatni a perifériákat. Nem kell eszköz azonosítót beállítani vagy az utolsó eszköznél lezárni a buszt. (Sima LSTTL jelszint repeaterrel)
- Maximum 7 eszközt (3 bites címzés) kezel a gép, de 4-nél többet nem ajánlott csatlakoztatni a megbízható működés érdekében. A maximális kábelhossz kb. 2.2m (88″)
Érdeks koncepció volt a billentyűzetbe épített ST mellé egy nagy méretű külső merevlemezt tervezni. Egy Mega mellett sokkal jobban el tudom képzelni, de mindenesetre sokat dob egy ST használhatóságán. Egy 4MB-ra felbővített STe-Megafile pároson kényelmesen elfut pár kedvenc játék vagy MIDI szerkesztő és érthetővé válik, hogy miért szerették annyian a ma már kevesek által használt ST szériát.
Views: 835