retro gépek A-tól Z-ig

Atari ST adatlap

1985-ben a januári CES-en mutatta be Jack Tramiel az Atari ST prototípusát. Ugyanaz a Tramiel amelyik egy évvel korábban még a Commodore Plus/4-et demózta a ’84-es CES-en. A kettő közötti egy év eseménydús volt, ami nélkül nem teljes az ST leírása.

1984 januárjában Irvin Gould, a Commodore legnagyobb részvényese, kirúgta Tramielt. Jack és felesége egy föld körüli utazást tervezett, de ezt rövidesen megszakították. Az indok a Tramel Technology Ltd. megalapítása volt, de a háttérben ott volt a Warnerrel folytatott titkos tárgyalás is. Ennek eredményeként ’84 júliusában az Atari Consumer részlege Tramiel irányítása alá került. A Tramel Technology-t átnevezték Atari Corporation-ra és összeolvasztották az Atari Consumer maradékával. Az emberekre nem tartott igényt az új főnök, csak kb. 100 embert vett át, de annál nagyobb szüksége volt a bejáratott márkanévre és a partnerhálózatra. A fontos pozíciókat a Commodore-tól átcsábított emberekkel töltötte fel. Például Siraz Shivjivel, a Commodore 64 tervezőjével. Ő lett az Atari ST project vezető mérnöke. Érdekes mellékszál, hogy az Amiga hogyan csúszott ki Tramiel kezéből és került a Commodore kezébe. Megér egy külön bejegyzést, nem lövöm le a poént most.

Az Atari ST tervezését Shivji vezetésével kb. fél év alatt végezték el. Igyekeztek mindenhol már a piacon elérhető áramköröket felhasználni, hogy gyorsítsák a fejlesztést, illetve hogy a beszállítótól való függést csökkentsék. Az eredmény egy erős, jó ár/érték arányú gép lett a következő fő jellemzőkkel:

  • Processzornak ugyanazt a Motorola 68000-át választották amit az Apple is beépített a Lisába, majd a Macintoshba. Ez egy vegyes 16/32 bites felépítésű CPU. Az utasításkészlete, a regiszterei és a belső adatbusza 32 bites, de a külső adatbusz és az ALU-ja csak 16 bites. A gép is a proci után kapta nevét: SixteenThirty-two” vagy röviden ST.
  • A RAM alapból 512 vagy 1024kB, ami túlmutat az addigi home computer kategórián. Az első olyan gép volt, ami 1000$ alatt kínált 1MB memóriát.
  • Háttértárolónak 3.5″-es floppy-t használtak, ami kétoldalas kivitelben kompatibilis volt az IBM PC-vel. Már az első gépeknél is gondoltak merevlemez csatlakoztatására az SCSI-re hasonlító ACSI porton keresztül.
  • A grafika bitplane alapú. A színeket egy 512-es palettából lehetett kiválasztani. A professzionális felhasználókat nagy frissítési frekvenciájú és felbontású monokróm üzemmóddal célozták meg.
  • Hangkeltésre eredetileg saját tervezésű áramkört akartak felhasználni, de a gyors fejlesztés miatt erről lemondtak. Az YM2149F tudása elmaradt az Amiga, de még a C64 mögött is. A natív MIDI port hamar a zenészek kedvencévé tette.

A hardver semmit sem ért volna szoftver nélkül. Az operációs rendszert TOS-nak nevezték el, ami a The Operating System vagy a Tramiel Operating System rövidítése. Nem tudom mi az igazság, mert mind a kettővel lehet találkozni. Ami biztos, hogy a CP/M-et is kifejlesztő Digital Research szállította. Az alsó réteg emlékeztet az IBM gépeknél használtra, a GUI alatt az MS-DOS-ra hasonlító GEMDOS fut. A felhasználó a grafikus GEM-mel találkozik a bekapcsolást követően. A TOS egy felhasználós és single-task OS. Modernnek nem mondható az AmigaOS vagy a különböző Unix változatok mellett, de megfelelt a célnak.

Az alap ST fejlesztése rohammunka volt, talán éppen ezért több alverzió jelent meg:

  • Az első gépeknél a TOS még nem volt teljesen kész, lemezről kellett betölteni. Az első képen a kevésbé “mély” 260ST egy ilyen példány. A számozása becsapós, ugyanis 512kB RAM-mal rendelkezik, de a TOS által lefoglalt hely miatt nagyjából csak negyed megabájt marad szabadon. Az első gépeknél még külső egység volt a floppy és a táp is.
  • Az ST szériába fokozatosan bekerült a táp, a TV modulátor (RF kimenet) és a floppy meghajtó. Így született meg például az 1040STfm (1Mb, floppy, modulátor) típusjelzés.
  • A billentyűzetbe épített gépek mellett létezett a Mega ST széria. Ez egy desktop házba költöztetett, jobban bővített, például 4 MB memóriával ellátott, verzió volt. Itt mutatkozott be a blitter ami a megjelenítést gyorsította blokk műveletekkel, mint pl. kitöltés, mozgatás.
  • Hordozható ST verziót is bemutattak, de a Stacy és az ST book is fehér hollónak számít ma már. 

Az ráncfelvarrásra sokáig kellett várni. A képek nagy részén szereplő STe 1989 végén jelent meg, de ha őszinte akarok lenni, akkor akár hónapokkal a 1040STfm vagy Mega ST után is bemutathatták volna. A CPU nem változott, maradt 8MHz-es. A grafika sem ugrott szintet, bár a paletta 4096 színre bővült és a blitter is alaptartozék lett, de a megjelenített felbontás/színmélység párosok nem változtak. Hang terén komolyabb fejlesztésnek bizonyult a sztereó, 8 bites DAC. A TT 1990-es és a Falcon 1992-es bemutatása is megkésett válasz volt a konkurenciához képest.

Az Atari ST széria az egyik kedvencem. Elhivatott, keményen dolgozó, motivált emberek alkották meg rohammunkában. A konkurencia előtt jelent meg nagyon jó áron. Az első fejlesztések jó irányba indultak, de elfogyott a lendület és fokozatosan lemaradtak. Többször említettem az Amigát, mint referencia gépet, de az Amiga 500-ig nem volt igazán olcsó gépe a Commodore-nak. Az STe-nek az A500-zal párhuzamosan kellett volna a piacra kerülnie ’87-ben. Hosszú a kihagyott ziccerek listája: gyorsabb CPU, HD-s floppy… Jack Tramiel hírneve sem tett jót a gépnek. Kedvenc idézetem vele kapcsolatban:

Dealing with Commodore was like dealing with Attila the Hun. I don’t know if Tramiel will be following his old habits … I don’t see a lot of people rushing to get software on the machine.

Mindent összevetve a gép az európai piacon sikeres volt a 80-as évek második felében, de apránként meghaladta a piac és a fejlesztők sem támogatták teljes mellszélességgel. Ugyan a DTP piacon és a zenészek között is kedvelt gép volt, de ez nem volt elég a fennmaradáshoz. Így ma már csak egy érdekes színfolt.

Atari 260ST

kép 1 / 11

MegnevezésAtari ST
CégAtari
OrszágUSA
Bejelentés1985 június
Kivezetve1993
CPUMotorola 68000 @8MHz (Mega STe @16MHz)
RAM512kB - 260ST és 520ST gépek
1024k - 1040ST gépek
maximum 4MB, Mega ST esetén akár alapkiépítésben
ROM192 kB (TOS 1.0-1.04)
256 kB (TOS 1.06-2.06)
Extra áramkörökST specifikus áramkörök:

Shifter (Video Shift Register)
Blitter (Vidó blokk módosítás STe esetében)
GLU (Generalized Logic Unit)
MMU (Memory Management Unit)
DMA (Direct Memory Access)

Egyéb áramkörök:

MC6850P ACIA (Midi)
MC68901 MFP (Multi Function Peripheral)
Western Digital Floppy Disk Controller
YM2149F PSG (Programmable Sound Generator)
HD6301V1 (Hitachi keyboard processor)
Operációs rendszerAtari TOS (Digital Research GEM)
Szöveges felbontásGUI
Grafikus felbontásBitmap grafika, 32 kB memóriát használhat

320x200 - 16 szín
640x200 - 4 szín
640x400 - monokróm (71.2 Hz-es frissítés)

ST: 512 színű paletta
STe: 4096 színű paletta
HangMidi ki és bemenet
ST: 3 csatorna (négyszögjel) + 1 csatorna fehér zajgenerátor
STe: 8 bit PCM maximum 50 kHz mintavételezéssel
HáttértárBeépített (STe és STf modellek: STf, STfm) és külső floppy megható
Saját szabványú (ACSI) külső merevlemez. A Megafile valójában MFM vagy RLL meghajtókat használt.
CsatlakozókTáp bemenet
RF videó kimenet (M altipusnál: STm, STfm)
Monitor (Kompozit videó kimenet)
Modem (RS232 soros port)
Printer (Centronics párhuzamos)
MIDI ki és bemenet
Floppy disk
ACSI port (merevlemez)
2x Joystick és egér csatlakozó
ROM cartridge

STe esetén további:

2x analóg joypad
Sztereó hang kimenet
Ár1985 június:

799.99$ 1040ST mono monitorral
999.99$ 1040ST színes monitorral
EgyébWikipedia: wikipedia.com
Atari STe hardver leírás info-coach.fr

Visits: 1368



1 thought on “Atari ST adatlap”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük