A Mikroelektronikai vállalat 1983-ban jött létre. Nem volt teljesen új, mert a HIKI (Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet) és Egyesül Izzó részlegeiből hozták létre. A cél az volt, hogy a nyugatról kiviteli tilalom alá eső elektronikai alkatrészeket gyártsanak. Az aktuális elvtársak és szakemberek jól látták, hogy a digitális technika jelenti a jövőt, ezt támasztja alá az Ipargazdasági szemléből idézett pár sor:
Közismert, hogy a mikroelektronika kora 1947-ben, a tranzisztor feltalálásával kezdődött; ezt az integrált áramkörök gyors ütemű kifejlesztése követte. A mikroprocesszor – ez a figyelemreméltóan sokoldalú eszköz – 1971-ben jelent meg. Azóta a mikroelektronikai hardware sokkal bonyolultabbá, teljesebbé, megbízhatóbbá és lényegesen olcsóbbá vált. Ennek a technológiának a fő értéke az információtárolásban és -feldolgozásban áll, ami számos feladat ellátására alkalmassá teszi, s egyre újabb felhasználási lehetőségek kínálkoznak a gazdaság minden szektorában. Az eddig eltelt időszakban a mikroelektronika széles alkalmazási lehetőségeinek még csak a kezdetét láthattuk.
Az ötlet jó volt. A szakemberek rendelkezésre álltak, hogy a nyugati technológiát visszafejtsék valamint új áramköröket tervezzenek, majd mind a kettőt legyártsák. Az indulás így sem volt egyszerű, mert a COCOM listán nem csak a mikroelektronikai alkatrészek, de a gyártásukhoz szükséges berendezések is szerepeltek.
A MEV-ben gyártottak Berendezés Orientált Áramköröket, tranzisztorokat, illetve szabványos logikai IC-ket is. 1986-ban már zajlott az Intel másolat 8080 processzorok tesztgyártása a T csarnokban. Itt alakították ki a nagy tisztaságú teret és a csőkemencéket. A gyártáshoz hozzátartozott nagy mennyiségű veszélyes vegyszer is. A tesztek jól haladtak, azt tervezték, hogy ’88-ra világszínvonalú áramköröket gyártanak, illetve a 90-es évekre vezető pozícióhoz jut a magyar ipar. Természetesen nem csak Intel CPU visszafejtésen, hanem saját áramkörökön is dolgoztak, ahogy az a tervekben is szerepelt. Ezek jelentős része mérő, illetve katonai eszközökbe készült. Sajnos a továbblépés már nem valósulhatott meg. Az elérhető legújabb technológiával felszerelt gyártósoron tűz ütött ki. A lánglovagokon olvasható hír szerint:
A Mikroelektronikai Vállalat (Budapest IV. kerület, Fóti út 56.) „T” jelzésű csarnokában – ahol speciális híradástechnikához és mikroprocesszoros berendezésekhez alap-, félkész és késztermékek gyártása folyt patikatisztaságú körülmények között – tűz ütött ki 1986. május 26-án, amely a becslések szerint 1 milliárd forint közvetlen kárt okozott. Közvetetten azonban értékelni kell azt is, hogy olyan technológia vált a tűz martalékává – a csarnokban két chipgyártósor működött – amely már-már karnyújtásnyi közelségbe hozhatta volna egy, a fejlődés szempontjából fontos iparág világszínvonalhoz való felzárkózásának lehetőségét.
Konteó is született arról, hogy kinek állhatott érdekében ez a tűz. 2009-ben a Múlt-kor is foglalkozott a tűzesettel. Nem tudni, hogy mi történt és az igazság szerintem már soha nem derül ki. Az biztos, hogy ambiciózus volt a terv. Ha jobban a program mögé nézünk, akkor kicsit talán irreális is, mint a legtöbb tervgazdálkodásban megálmodott fejlesztés. Az éppen gyártásba vitt 8080 ’74-ben jelent meg. Állítólag a 8088-at is visszafejtették, ha ez igaz, akkor „csak” 8 éves lemaradásban lett volna a vállalat. Másként nézve már piacon volt az Intel 386-os processzora és a csiszolásos visszafejtés valahol a 486-os CPU-k idején vált volna lehetetlenné. Persze a keleti blokkban még így is kiemelt lehetett volna, bár Z80 másolatát gyártották az NDK-ban és a Csehszlovák Tesla is készített 8080-as processzort. Sajnos a tűzzel együtt a hazai gyártási kultúra is füstbe ment, a gyár soha nem épült újra.
Views: 987