retro gépek A-tól Z-ig

Amiga, gondolat-kísérlet

Már hónapok óta próbálom megírni az Amiga történelmét. Valahogy nem jön össze, mert mindig elkalandoznak a gondolataim, vagy felpaprikázom magam az egészen és inkább barkácsolok valamit. Hogy mi bosszant fel? A legjobb, ha néhány sorral szemléltetem:

’85: Az Amiga paraméterei a konkurenciát magasan felülmúlták minden téren, gyakorlatilag több éves előnnyel rendelkezett az Amiga.

’87: Az A2000 egy sokkal jobban bővíthető gép lett, mint az ezres.  Az OCS átdolgozása és az olcsóbb gyárthatóság felé vitele  logikus döntés volt az A500 esetében.

’90-re az Amiga tudását már nem csak beérte, de meg is haladta a konkurencia a felső kategóriában.

’91-ben az ECS-es A500+ bevezetése finoman fogalmazva is felemásan sikerült. Az új felbontások viszonylag kevés otthoni felhasználónak számítottak. Pozitív változás volt az 1MB-ra növelt alap (chip) RAM, de ez sem tudta kompenzálni azt, hogy az új AmigaOS verzió miatt a játékok jelentős része nem indult el az új gépeken.

’92: Az A600 érkezett, hogy leváltsa az A500-at, de az SMD kivitel, a PCMCIA foglalat és más apróságok miatt drágább lett

’92 vége: az AGA-ra épülő A1200, A4000 és a CD32 konzol már nem volt az a jövőbe mutató számítógép, mint az első széria.

7 év alatt a forradalmi tudású gépet beérte és lehagyta a konkurencia. Az első A1000 és az A600 között teljesítményben és tudásban nem történt nagy előrelépés. Az ECS néhány módja, a több memória mellett a tényleges sebesség nem változott. A dobozos Amigákat most nem veszem ide, mert azok mennyisége és valószínűleg a nyereség sem érte el a tömegtermelést adó többit. De ha összevetem a Macintoshok vagy a hívők által utált PC fejlődési sebességével, akkor az A1000-2000-3000 vonalon is látszik, hogy nem feküdtek rá a fejlesztésre komolyan. Ezt főként a menedzsmentnek lehet felróni, mert a mérnökök mindig örömmel “játszottak” az elérhető legjobb processzorok, több vagy gyorsabb memória beépítésével.

Elindultam a “Mi lett volna ha…” vonalon és kicsi én is játszottam a vassal. Korabeli leírásokat és már jó ideje ismert benchmarkok ismeretében elképzeltem egy olyan A600-as Amigát ami már megérte volna az árát. Több emberrel beszélgetve több dolgot is felróttak az A600-nak:

  • Azonos tudás mellett (A500+-hoz képest) magasabb ár
  • Semmivel nem volt gyorsabb, mint az előd szériás Amigák (68k CPU és 7MHz)
  • PCMCIA csak az árát emelte
  • A 2.5″ merevlemezt néhányan fölöslegesnek, pazarlásnak érezték
  • Az új AmigaOS kompatibilitási problémákkal küzdött

Az első pontot a PCMCIA és az akkor még drágább SMD elhagyásával lehetett volna orvosolni. Személy szerint a merevlemez illesztőnek most már örülök, de a 90-es években tényleg kicsit luxusnak tűnt, főként úgy, hogy a játékok jó része nem volt rá telepíthető. Az új kickstartnak megvoltak a maga hibái, de cserébe adott új funkciókat. Esetleg lehetett volna átkapcsolható 1.3 és 2.04 között. Amit viszont nem értek az a sebesség kérdése. Sorra jöttek ki a 68000-es család új processzorai, mégsem vezettek be semmi újat. Értem, hogy az árat alacsonyan kellett tartani, mégis lett volna lehetőség a sebesség növelésére minimális, vagy nulla áremelés mellett:

  • A processzor cseréje 68010-re: Régen ismert módszer ami néhány programnál kompatibilitási problémákat okoz, de ez jóval kisebb baj lett volna, mint a 2.04 bevezetése. Cserébe néhány százalék sebességnövekedést lehetett volna elérni.
  • Egyszerű Fast RAM bővítés: Az A500+-nál 1 MB chip RAM került az alaplapra amit tovább lehetett bővíteni. Sebességben sokkal hasznosabb lett volna, ha a RAM bővítés gyors memóriaként jelenik meg.
  • A CPU órajelét is lehetett volna emelni: Ha én házilag össze tudtam barkácsolni a fiókban talált alkatrészekből, hogy 14MHz-en fusson a processzor, akkor ez nem jelentett volna kihívást a Commodore mérnökeinek.

Egy A2000-rel végeztem pár egyszerű tesztet, hogy számszerűsítsem a fentieket. A táblázatban lévő eredményekhez tartozó képeket a bejegyzés végén találhatjátok meg. Sajnos az kétezres nem volt hajlandó elindulni a 14MHz-es procival, ezért hiányzik az az eredmény, ahol mind a három módosítás él. Majd ha végre lesz egy kicsit több időm barkácsolni, akkor bepótolom ezt a benchmarkot is. Helyette egy A500-ban futtattam egy 68000-et az emelt órajelen. Ennek az eredménye segít megsaccolni, hogy mennyi lett volna az elméleti sebesség.

ConfigSebesség A600 @7MHz-hez képestDhrystonesMIPS [MFlops]Chip Speed vs A600
A2000 68000 @7MHz1.005390.561.00
A2000 68000 @7MHz + fast RAM1.347130.741.27
A2000 68010 @7MHz1.065620.581.02
A2000 68010 @7MHz + fast RAM1.437610.791.27
A500 68000 @14Mhz1.125960.621.11

Az eredmények alapján látható, hogy a fast RAM hozzáadása a rendszerhez növelte a legjobban a sebességet, pedig csak egy 2MB-os Zorro kártyáról van szó. A 68010 csak 6%-kot hozott, míg a duplázott órajel 12%-ot. Atari vonalon is megvalósították az órajel duplázást, ott kb. harmadával gyorsult a gép. Ha az órajel emelést is vette volna az A2000, akkor összesítve kb. másfélszer gyorsabb lett volna az alap rendszernél. Ez alapján nyugodtan merem állítani, hogy egyszerű és olcsó módosításokkal a Commodore is tupírozhatta volna az újabb gépeket. Egy 68030-as bővítővel persze nem vehette volna fel a versenyt egy ilyen gép, de talán az A600 felárát meg tudták volna indokolni. Ezzel zárom is a gondolatkísérletet, mert nagyon sok a “mi lett volna ha…”

Találatok: 9



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük