retro gépek A-tól Z-ig

Informatika Történeti Kiállítás

Néhány napja meglátogattuk a szegedi Agórában az Informatika Történeti Kiállítást. Két célom is volt, egyrészt már régen láttam, másrészt a következő BRSZK-ra akartam ötletet meríteni. Elsőre úgy nézett ki, hogy sikerült nagyon mellé fogni, ugyanis augusztusban elég rövid a nyitvatartási idő és sikerült pont lecsúszni róla. A szerencsének és még inkább a lelkiismeretes múzeumpedagógus kollégának köszönhetően mégis betekintést nyerhettünk, sőt még egy tárlatvezetést is kaptunk. A kiállítást nagyjából 4 részre lehet bontani:

A bejárattól elindulva a gépek fejlődését lehet megtekinteni. Az abakusztól indul a sor, majd a mechanikus, elektromechanikus (jelfogós) gépek következnek. Erre példaként egy olyan BHG alközpontot állítottak ki amihez hasonlóhoz évtizedekkel ezelőtt ugyan, de már volt szerencsém. A folytatás monumentálisabb, a szovjet származású Minszk és Ural  gépek jól bemutatják a helyigényt, illetve annak csökkenését az elektroncsőről tranzisztorra átállásnak köszönhetően. Természetesen nincs kompletten kiállítva minden, de így is szép darabok. A fényviszonyok már annyira nem voltak lenyűgözőek. Mivel nem vittem magammal rendes gépet, így sajnos csak alig több, mint tucatnyi, telefonnal készült fotót tudok feltölteni az egész kiállításról.

Ha időrendben haladok, akkor a következő nagy blokkot az integrált áramkörös gépek teszik ki. Ezek mellett nem időztünk sokat, a kiállított darabok kommerszebb része nekem is megvan. Ezekből egy külön helyiségben kialakítottak olyan részt ahol ki is lehet azokat próbálni. Ami érdekesebb, ritkább, ahhoz viszont érthető módon nem lehet hozzányúlni, így inkább a maradék két terület felé orientálódtunk.

A harmadik nagyobb terület az informatika magyar úttörőivel foglalkozik. Neumann János kiemelt helyet kapott, de az ismertetett nevek listája elég hosszú. Jánosi Marcell és a kemény tokba bújtatott floppy lemez történetét ugyan jól ismerem, de még mindig meglep, hogy milyen módon lehetett elszalasztani a lehetőséget. Ahogy az is, hogy az ’50-es években hogyan tudta Muszka Dániel összerakni a Katicát. Itthon is éreztette hatását az, hogy a Sztálini szovjethatalom a kibernetikát “burzsoá áltudománynak” kiáltotta ki, ezért a meglévő tudást és kreativitást sajnos nem tudta az akkor uralkodó rendszer kihasználni.

Az utolsó részen a telefóniáról szóló ideiglenes kiállítás kapott éppen helyet. Több kiállított tárgynak is örültem, mert ha nem is azokkal, de hasonlóakkal már találkoztam korábban. A “kurblis” telefonoktól indulva szépen el lehet jutni a mai mobil eszközökig. Volt amin a működést is meg lehetett nézni, sőt hívást is lehetett kezdeményezni. Különösen érdekes volt a korát megelőző videó telefon.

A leírásból gondolom egyértelmű, hogy merem ajánlani a kiállítást, azonban két dologra érdemes felkészülni. Az első, hogy a nyitvatartást a COVID és a nyár erősen befolyásolja, a második, hogy nem szakmabelivel, vagy érdeklődővel együtt látogatva a társaság idővel elkezd lázadozni és indulást tervezni. A floppytron ugyan kis ideig le tudja őket kötni, de a türelmük hamarabb fogy el, mint az érdekességek, látnivalók.

Találatok: 45



Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük