Nem csak a 8 bites gépeknél, de a régi PC-knél sem egyszerű a háttértároló kérdése. Az elsőnél érdekes formátumú floppy lemezekkel, cas2wav konverterekkel és ROM adapterekkel lehet küzdeni. A másodiknál floppy és merevlemez közül választhatunk, esetleg ezek emulátorait használhatjuk. Egy 286-os már nagy valószínűséggel kezeli az IDE meghajtókat, de egy XT-nél marad az MFM, ha kizárjuk az eredetiséget meghamisító XT-IDE kártyákat.
Az egyik gépemben elkezdett furcsa hangokat kiadni a Kalok gyártmányú merevlemez. Az egyszerűség kedvéért egy jól bevált Seagate ST-225-re cseréltem a haldokló darabot. Ezt az alkalmat kihasználtam, hogy ledokumentáljam a folyamatot. Ezt videó formátumban is megtettem.
A bejegyzés azért született, mert én valamiért még mindig a leírásokat és jobb minőségű képeket preferálom. Az egész folyamat nem túl bonyolult és kb. egy óra alatt végig lehet menni az MFM merevlemez alacsony és magas szintű formázásán, csak néhány apró dologra kell odafigyelni:
Az első lépés az, hogy szerezni kell egy meghajtót és kártyát. Az ehhez szükséges vezérlő 8 bites kivitelben ritkább, mint az ST-225. A kártyára két kábellel köthetjük rá az MFM vinyókat. A keskenyebb az adatkábel, a szélesebb a vezérlésért felel. Az első meghajtót a sima, míg a másodikat a csavart végre köthetjük. Ebben az esetben mind a kettőt 1-esnek állítsuk be. Ha mégis a csavart rész utáni csatlakozót dugjuk fel az egy szem merevlemezünkre, akkor 2-es meghajtónak kell jumperelni azt. A jumperelés például a stason.org oldalon található meg, ahonnan szükség lesz a cylinder és head adatokra is. A kábellel érdemes vigyázni, mert cseles módon hasonlít a sima floppy kábelre, csak a megcsavart rész a 6. pin-től kezdődik. A vinyóra dugott MFM vezérlő kábel mellé tettem egy floppy-hoz valót is, ez a galériában lévő képen jobban is látszik. A sárgásbarna lezáró ellenállás is szükséges amivel az utolsó (esetünkben egyetlen) merevlemezt kell ellátni.
A második lépés, hogy az XT-t valahogy fel kell éleszteni. Esetemben ez problémás volt, mert már félig ki volt belezve. Szerencsére a 16 bites kártyák egy része hajlandó 8 biten is üzemelni. Egy Realtek VGA kártyával kötöttem monitorra, így egy hercules CRT sem kellett előszedni. A floppy és soros portokért pedig egy noname 286-os gépből kiszerelt kártya felelt.
Szükség lesz egy DOS boot lemezre. Felbonthattam volna a dobozos verziót, de ha van egy működő gép, akkor sokkal egyszerűbb megformázni egy DD-s floppy-t. A 360 kB-os rendszerlemezre – format a: /s /4 – fel kell másolni még pár alapvető programot. A következő lépésekhez a következő trióra lesz szükség: debug.com, fdisk.com és format.com
Miután beszereltük a lemezt egy próbát megér, hogy elindul-e vele a gép. Nekem nem jött össze, ezért floppyról bootoltam. A debug.com segítségével elindítottam a kártya ROM-jában található alacsony szintű formázáshoz szükséges programot. 286 vagy 386 esetén ez valószínűleg BIOS-ból is elérhető. A debug elindítása után csak 1 sort kell begépelni az alábbiak közül. Esetemben ez a G=C800:5 volt. Innen már csak a kérdésekre kell válaszolni. A cylinder és head adatokat ugye kiírtátok a linkelt oldalról? A léptetési sebesség szinte minden esetben a gyorsabb, ahogy az interleaving is. Ez utóbbi egy 386-nál akár 1:1 is lehet, de most a vezérlő nem adott sok választási lehetőséget. 10-15 percig kattog a merevlemez, türelemmel ki kell várni amíg nem végez a ketyegéssel.
Western Digital G=C800:5 vagy G=C800:800 Adaptec G=C800:CCC DTC (Data Technonolgy) G=C800:5 OMTI G=C800:6
Reboot után következhet az fdisk. A partíció elsődleges és aktív legyen, csak akkor lehet róla DOS-t indítani. A használt MS-DOS 3.3 maximum 32MB-os partíciókat kezel, mivel az ST-225 csak 20MB-os, ezért ez nem okoz gondot. Szerencsére ez egy gyors művelet, de reboottal jár.
A remélhetőleg utolsó floppyról indítás után Meg kell formázni a merevlemezt. Ha nem ragaszkodunk valamiért a floppy-hoz, akkor DOS rendszerlemezként. Újabb 15 perc várakozás következik az alábbi parancs után, de ez legalább kiírja, hogy hol tart.
format c: /s
Az utolsó lépés az, hogy ki kell próbálni a frissen formázott merevlemezt. Ha minden jól megy, akkor a simán elindul a DOS. Természetesen ezzel még nincs vége a munkának, de a továbbiakat majd egy új postban írom le. Addig is egy gyors vázlat, hogy mi várható:
- Bad block keresés
- Programok átmásolása a Serial/Parallel porton keresztül
- Pár alap program (NC, arj, ndd…)
- Néhány teszt (CPU, HDD)
- Játékok
Views: 1217