Az előző részben a történelmi és hazai történelemről, politikai, döntési háttérről volt szó. Ezt érdemes röviden összefoglalni: A 70-es, 80-as években volt amiben lépést tudtunk tartani a nyugati országokkal, de sokszor ez csak látszólagos volt. Ennek egyik fő oka a felülről vezérelt tervgazdaság volt. Sajnos a 70-es évek elején a gondokat tovább súlyosbította a gazdasági környezet. A Kádári vezetés életszínvonal emelését ütötte az 1973-ban kirobbant olaj válság amire hibás válaszokat adott a korabeli vezetés. A jólétet megvédték, de közben a technikai lemaradásunk növekedett és az ennek ledolgozására fordítható összegeket is csökkentették. A továbbiakat érdemes ennek tükrében olvasni, mert többször is elő fognak kerülni a döntési, beruházási problémák.
A számítástechnika hazai elterjedését is a mikroprocesszorok megjelenése tette lehetővé. A gépek fejlesztése és alkalmazása több szálon is történt hazánkban. Az alábbi történetben lesznek lelkes amatőrök, központi beszerzési programra tervezett prototípusok, néhány nagyobb példányszámban készült számítógép család és külföldről dömping áron beszerzett gépek is. Egy-egy gép néha több feltételnek is megfelel és jól dokumentált, míg sokból alig maradt fel néhány példány és pár sor leírás.
HCC és Homelab
A kedvenceim az amatőrök akik a környezettel dacolva hihetetlen munkát végeztek. Simonyi Endre nagyjából Wozniakkal egy időben, 1975-ben kezdte el építeni az első gépét. Azonban a legfontosabb cselekedete az volt, hogy 1980 környékén megalapította a számítógép építők (HCC) klubját ami a nyugati Homebrew Computer Club-ok hazai megfelelője volt. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság keretén belül elég gyorsan, különböző gépekre szakosodott alosztályokkal, komplett hálózattá szélesedett. Támogattak mindenféle tevékenységet, szoftver és hardver fejlesztést, gép építést stb. Többek között a Lukács testvéreket és az általuk fejlesztett Homelab gépeket is. A testvérpár még iskolásként kezdte el fejleszteni a saját gépét. Az első sikeres széria a Homelab II volt és bár kis szériában több verzióját is gyártották, legalább ennyit szereltek össze lelkes amatőrök például 1984-ben a HCC Homelab építő táborban. Azonban az amatőrök folyamatosan küzdöttek a korabeli sajátosságokkal. A táborról írtak alapján a szervezők és segítők a gépekhez onnan szedték össze az alkatrészeket ahonnan tudták. A több helyről összegereblyézett alkatrészek mellé házilag gyártottak le jó pár alkatrészt. A NYÁK-ot is át kellett tervezni, hogy a beszerezhető IC-khez idomítsák a rendszert. A HCC nagyrészt megszűnt a 90-es években, de 2023-ban újra alakult a HCC Retro mikroszámítógépes Szakosztály.
Iskolaszámítógép-program
A vállalati szereplők nagyrészt az iskolaszámítógép programhoz köthetőek. Nagy darabszámban három családot gyártottak, de ezek mellett volt több kis példányszámú gép is. A programról már írtam, most csak nagyjából szeretném azt felvázolni a gépekre fókuszálva:
1980 környékén a Budapesti Rádiótechnikai Gyár magnetofonokat szállított a svéd Luxor ABC-80 gépéhez. Az együttműködés gyümölcsöző volt és kb. 100 gépet itthon is összeszereltek. Ezek részben svéd, részben hazai alkatrészekből álltak. Például a magyar változat azért sikerült robosztusabbra, mert műanyag házat festett acél váltotta fel. Az iskolaszámítógép program tesztjeként 112 gépet szállítottak le különböző oktatási intézmények részére.
A program maga 1981-ben indult, de csak 1982 januárjában írták ki. Ezt a HT-1080Z és a Primo nyerte meg. Az első a TRS-80 Model 1 klónja, míg a második saját tervezés volt. Már írtam róluk, és azt tervezem, hogy visszatérek rájuk egy külön bejegyzésben. Nézzük két vesztes gépet amik nem terjedtek el:
- A Mickey’80-ról nem sikerült pontos időpontot vagy gyártási mennyiséget találnom, a visszaemlékezések között ellentmondásokat találtam. A gép Z80 alapú, kapcsolása elég egyszerű első generációsnak tekinthető. A Sárisápi ‘Új Élet” MgTSz-ben készítettek belőle pár tucatot. Bár a felépítése eltér, mégis valamennyire a Primo rokonának tekinthető. A tervezők egy része dolgozott mind a kettőn és ugyanott készültek. A Homelabbal is rokon, ugyanis annak a BASIC-jét örökölte. A felépítése a lehető legegyszerűbb: a házát alumíniumból hajlították, NDK gyártmányú UD880 (Z80) hajtja és bár elvileg képes nagyon primitív grafika kezelésére, inkább karakteres üzemmódban használható.
- A Triton Kompi-val kapcsolatos források sem tiszták. Egyrészt azt írják, hogy az iskolaszámítógép programra tervezték, másrészt azt, hogy 1983-ban kezdték el gyártani. Nagyjából 100 darab készült a furcsa narancssárga színű gépből. A ház valami hihetetlenül gagyi műanyagból készült, nagyjából a ZX80-nal van egy szinten. Az elektronika „szocialista importból származó alkatrészekből” épült fel és a szokásos Z80, 16kB RAM, némi ROM felállást követi. Érdekessége, hogy a tápegység legalább akkorára sikeredett, mint a gép. Ezt annak tulajdonítják, hogy floppy meghajtót is terveztek a géphez. Tény, hogy simán elférne a táp mellett, van bőven hely. Sajnos egyetlen programot sem sikerült fellelnem hozzá.
Oktatási célra készült a Nebuló-2 is. A gépet eredetileg kit formában kapták meg az LSI tanfolyamára jelentkezők. A tanfolyam során összerakták a gépet, így tisztában lettek az alap hardveres fogalmakkal és a gép felépítésével. Ezt követhette a programozás, a monitor program segítségével hexában lehetett bevinni a gépi kódú programokat. A programokat lehetőség volt lépésenként végrehajtani és magnó kazettára menteni, illetve onnan visszatölteni. A hardver itt is Z80-on alapult, maximum 16kB RAM-mal és pár kB ROM-mal.
Az oktatási célt nem vették félvállról. Több televíziós műsorban és folyóiratban is megjelent a számítástechnika, illetve annak alkalmazása az oktatásban. 1983-tól jelent meg a Neumann Társaság gondozásában a Mikroszámítógép Magazin. 1985-ben indult a TV-BASIC ismeretterjesztő sorozat. Az 1987-ben megjelent Oktatóprogramok jegyzéke című kiadvány már 13 különböző témakörben adott közre oktatási célú programgyűjteményt.
1986 márciusában hirdették ki a második iskolaszámítógép program eredményét amire többen is neveztek. A Primo és a HT továbbfejlesztései (Pro Primo, HT 3080) mellett a Videoton a TV-Computerrel, a Novotrade pedig Commodore TED gépekkel szállt ringbe. Dodonai döntés született, minden pályázónak juttatni akartak egy szeletet:
- Az általános iskolák részére megosztott elsõ helyen a Commodore 16 (Piért/Novotrade, 8775 Ft) és a Videoton TV Computer 32kB (Videoton, 11000 Ft) végzett, harmadik lett a Pro Primo 16kB (Microkey, 13500 Ft).
- A középiskolák részere elsõ három helyezettként a Pro Primo 48kB (Microkey, 17000 Ft), a TV Computer 64kB (Videoton, 13000 Ft) és a HT-3080C (Híradástechnika Szövetkezet, 28000 Ft) gépeket ajánlották.
A gyakorlatban azonban a vásárlások megyei vagy fenntartói szinten dőltek el és a Primo-HT párosból nem rendeltek kellő mennyiséget. A Commodore 16-Plus/4 páros és a TVC kiszorították a korábbi gyártókat. Bár a Videoton gépéből végül több, mint 5000 darabot kaptak az iskolák, de a külföldön megbukott, de nálunk dömping áron adott C= masinákkal nehezen tudtak versenyezni. A programmal voltak további problémák is:
- Nem volt elegendő pénz a fejlesztésekre, ezért a gépek darabszáma iskolánként 85-ben nem érte a 4-et. Ezen a második hullám valamennyit segített, de ritka volt ahol féltucatnyi ugyanolyan géppel tudtak labort berendezni. Már ha volt ennyi gépük…
- A gépek sokszínűsége és az esetleges beszerzések is problémát okoztak. A programokat többször is le kellett fejleszteni vagy portolni, ami létezett az egyik platformra, az nem volt elérhető a másikra. Emlékeim alapján az iskolánkban 3 különböző gép volt megtalálható amiknek természetesen más volt a BASIC nyelvjárása.
- A tanárok képzése és a tananyag is problémás volt. Ha volt érdeklődő tanár, akkor volt szakkör, cserélgették a programokat, ha nem, akkor maximum játszani lehetett. Már ha egyáltalán odaengedték a diákokat a géphez.
Érdekes, hogy a felülről vezérelt rendszer néha mennyire esetlenül tudott viselkedni. Gondoltak a hardverre, de a hozzá szükséges, szoftver, tananyag, tanár valahogy kimaradt a képből. Például a TVC-nél már gondoltak a dokumentációra, több könyvecskét is kiadtak mellé. Ezeket elég sokszor használom, de el sem tudom képzelni, hogy egy éppen csak kezdő mennyi idő alatt juthatott velük dűlőre. A TVC talán a doksiknak köszönhetően is az egyik kedvencem, de ezek nagy része szintén nem kezdőknek íródott.
Proper 10 és CPU gyártás
A 8 bites gépek mellett komolyabb fejlesztések is zajlottak. Sajnos ezek sem lettek igazán sikeresek, bár itt mások voltak az okok, ezek is a rendszerszintű hibák miatt buktak el:
A 16 bites gépek mellett a Compaq-ot megelőzve készült el 1982-ben a Proper-16. Ez az első IBM PC klónok egyike. Ha sikerült megelőzni a nyugati gyártókat, akkor miért nem lett sikeres? A hazai szabályozás, a COCOM lista és a gazdasági nehézségek tehettek erről. Az alkatrészek kerülő utas beszerzése és a manufakturális gyártás olyan árat eredményezett amivel nem volt versenyképes.
Többször is előkerült, hogy nem tudtunk importálni nyugatról alkatrészeket. Ennek a függésnek a feloldására a hazai gyártással próbálkoztak. Sajnos itt is látszott az egyre nagyobb lemaradás. Ennek oka a tőke hiány és az volt, hogy az ehhez szükséges gyártósor is COCOM listás volt. Legjobb megoldásnak a házon belüli gyártás látszott, de ezt túl nagy késéssel tudtuk csak megtenni. A 80-as évek közepére sikerült az ekkorra elavult 8080-at lemásolnunk. De még ez a próbálkozás is kútba esett, 1986 május 26-án leégett a Mikroelektronikai Vállalt gyártócsarnoka.
Összefoglaló
Ahogy látható a politikai turbulenciák ellenére is rendelkeztünk elegendő szakemberrel, hogy gépeket tervezzünk, vagy lemásoljuk azokat. De még jobbakkal is rendelkezhettünk volna, ha nem üldözzük el őket! A szakmai vezetés jól látta, hogy az informatika a jövő és megfelelő programokat tudtak kidolgozni ennek oktatására. Azonban ez nem oldotta meg a rendszer problémáit. A 80-as években egyre jobban lejtőre került az ország gazdasága, egyszerűen hiába volt meg a terv, ha nem volt pénz a végrehajtására. Ezt súlyosbította a döntéshozás rugalmatlansága, a szakmai javaslatokat részben valósították meg, a végső döntéseket sok esetben hozzá nem értők hozták meg.
A bejegyzés most véget ér, de a benne szereplő sikeres gépekre (Homelab, Primo, HT-1080Z, TVC) még 1-1 videó formájában visszatérek.
Views: 119