A Plus/4 egy érdekes példája annak, hogy milyen eredményre jut egy jó ötlet, ha nem értik meg a lényegét. A fejlesztést még Tramiel indította el 1983-ban. Az volt a cél, hogy egy versenytársat tudjanak állítani az olyan olcsóbb gépeknek, mint a ZX Spectrum. Az ekkor már piacon lévő Commodore 64 többet tudott, de kellett valami, amit olcsóbban tudnak előállítani. Bill Herd, akire a fejlesztést bízták „uber-cheap little machine”-ként jellemezte az elé kitűzött célt. Az alacsonyabb árhoz egyszerűbb felépítést képzelt el, ahol minimalizálják az alkotóelemek számát és egyetlen MOS chip felel a megjelenítésért és a hangért is. Ez az IC kapta a TED („Text EDitor”) becenevet.
A TED természetesen kevesebbet tudott, mint a SID-VIC II páros. A kompatibilitást feláldozták az ár oltárán, de úgy gondolták, hogy így is sikeres lehet. A hang csak két csatornát kezelt burkológörbe és moduláció nélkül, de ez máris a duplája, mint amivel a Spectrum rendelkezett. A grafikai felbontás és színpaletta még a C64 alap képességeit is felülmúlta, de nem volt hardveresen sprite kezelés, ahogy a Speccyben sem. Szoftveresen az új 3.5-ös BASIC nagy előrelépés volt a 64-hez képest. Gyakorlatilag a pozicionálása ígéretes volt. Technikailag a C64 alatt és a konkurencia fölött, de árban inkább az utóbbival egy szinten. Az eredeti koncepció egy kis méretű, gumi billentyűs, gépecske lett. Ha a C=116 emlékeztet a Spectrum-ra, akkor nem véletlen.
A TED széria sorsa szerintem ’84 januárjában pecsételődött meg. Az év kezdő CES-en még Tramiel mutatta be a 264-es prototípus modellt. Irvin Gould napokon belül kirúgta a céget megalapító és addig uraló Tramielt. Az addigi erős vezetés helyét hozzá nem értés és bizonytalan fókusz vette át. Ráadásul a Jackhez hű emberek is sorban távoztak amikor a volt főnök visszatért a ringbe az Atari új tulajdonosaként. Ezek a felső- és középvezetők, mérnökök adták a cég gerincét.
Az új vezetés a TED szériát újrapozicionálta és már nem egy olcsó gépet akartak, hanem egy olyat ami átfedi, sőt kiválthatja a C64-et. A Plus/4 megkapta azt a programcsomagot, amit szerintem épkézláb módon nem igazán lehetett használni. Az eredeti verzió túl nagy volt ahhoz, hogy ROM-ba kerüljön, ezért elkezdték megvágni. Így születhetett meg pl. a szövegszerkesztő ami maximum 99 sort kezelt. A felnagyított gépház maradt fekete és nem is lenne vele baj, ha kihasználták volna a lehetőséget és a magnetofon és joystick portokat visszacserélték volna a jól bevált, már VIC-20-on is használtra. Mivel nem tették, így átalakítóval lehet csak rákötni például a kvázi szabvány Atari kompatibilis joyokat. Hogy az egészet tetézzék a bevezetést késleltették, mert a teljes gyártási kapacitást a C64 kötötte le. Ez már korábban is vita tárgya volt Tramiel és Gould között. Az előbbi folyamatos tőkeemelést követelt, hogy terjeszkedni tudjon, míg az utóbbi annak volt a híve, hogy a meglévő pénzből kell kihozni a maximumot.
A bukás nem maradt el. A Plus/4 és C16-os párja nem fogyott a polcokról az eredeti áron. Az újságokban megjelent cikkek is rámutattak az ár/érték arány, a kompatibilitás és a beépített programok hiányosságaira. Jellemző, hogy a vásárlók jó része csalódottan vitte vissza, mert nem futottak rajta a C64-es programok. Rövid időn belül megtörtént a gyártás leállítása és elkezdődött a készletek likvidálása. A 64-es árának a feléért piacra dobott gépek már gazdára találtak. Bebizonyosodott, hogy Tramiel koncepciójának megfelelő áron eladható a gép, főként az európai piacon. Több, mint 820.000 darabot sikerült értékesíteni, ebből 286.500-at az NSZK-ban. Más források 400.000-es gyártási darabszámot emlegetnek, de azok szerint is nagyjából a legyártott gépek fele került Európába.
Hazánk lett az egyik fellegvára a TED-es gépeknek. 10.000 Plus/4 és Commodore 16 került az iskolákhoz. Tudásában a +4 felülmúlta a hazai gépeket, talán a TVC-t kivéve. A Videoton üdvöskéjét a Bécsből becsempészett gép az árával tudta megverni, legalábbis úgy emlékszem, hogy 8.000 Ft körül volt az ára amikor a TVC 13.900 forintba került. Sokan szerették a 3.5-ös BASIC és beépített monitor program miatt is. A kibővített BASIC sokkal kezesebb volt, mint a C64 2.0-ás verziója. Idővel elég sok programot, főként játékokat, portoltak át a Plus/4-re. Vidéken problémát jelentett ezek beszerzése, ha nem volt a környéken még pár TED használó, vagy ilyen gépekkel ellátott iskola. Ugyan bukás lett, de erről szerintem elsősorban nem a gép tehet. Tramiel irányítása alatt hasonló gyilkos fegyverré válhatott volna az európai piacon, mint a VIC-20 a Texas Instruments ellen.
| Megnevezés | Plus/4 |
|---|---|
| Cég | Commodore |
| Ország | USA |
| Bejelentés | 1984 június |
| Kivezetve | 1985-ben leállítják a gyártást, de '88-ig árusítják a német/osztrák piacon. |
| CPU | MOS7501 vagy 8501 @1.76MHz |
| RAM | 64 kB |
| ROM | 64 kB BASIC Plus 4 program (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő és grafikonrajzoló) |
| Extra áramkörök | TED MOS6360 ACIA MOS6551 SPI MOS6529B |
| Operációs rendszer | Commodore BASIC 3.5 |
| Szöveges felbontás | 25 sor x 40 oszlop |
| Grafikus felbontás | 320×200 (Hi-Res mód, 2 szín) 160× 200 (4 szín, 3 alap és 1 változtatható) 121 színű paletta FLI-vel további üzemmódok |
| Hang | 2 csatorna (mindkét csatorna 4 oktávot fog át, de használható zajként is) |
| Csatlakozók | Táp bemenet 2x Joystick Videó és hang kimenet Serial (soros IEEE-488, floppy) Datasette (magnetofon) User port (RS232, Centronics) Memory expansion |
| Ár | 299$ (1984 június) 79$ (1986 szeptember) |
| Egyéb | Plus/4 dokumentációk, programok, leírások: plus4world commodore.ca: TED series |
Views: 1777
Igazi hiánypótló, remek összefoglaló. Szemben a korábban olvasott cikkekkel, ebben egyetlen félreértést vagy tárgyi tévedést sem találtam.
A darabszámokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Lehet, hogy jóval többet legyártottak, csak nem tudták eladni.
El tudjuk képzelni az eladatlan gépek sorsát…
Amit esetleg még érdemes kiemelni, hogy a SAM Coupe-hoz hasonlóan a TED-el közös memóriahasználat miatt a CPU sebessége nem használható ki teljes mértékben. A 8501 a valaha készült leggyorsabb 8 bites processzorok közé tartozik, ha a TED le van kapcsolva (hasonlóan a C128 FAST üzemmódjához, de több hasonló gép van, ami kihasználja ezt a képességet), még a BBC Micro-t is megelőzi, pedig annak a sebességét külön több helyen kiemelték, illetve némileg gyorsabb a C128 -nál is.
http://litwr2.atspace.eu/pi/pi-spigot-benchmark.html
Ennek persze ára van, és nem vagyok róla győződve, hogy a kiemelkedően sok 8501 CPU halálnak a magas órajel, az IC-n belüli hőmérséklet viszonyok, és a nem kellően hatékony hűtés az oka.
A C128-at ugyanaz a projekt team csinálta, mint a 264 szériát, pont a teljes C64 kompatibilitást tűzte ki célul, miután a 264 projekt ennyire befuccsolt a piacon (igaz leginkább a marketing csapat „sikeres” tevékenységének hála).