Homelab 4

Ugyan  képeken csak a Homelab 4 szerepel, de a nevéből kitalálható, hogy egy sorozat negyedik verziójáról van szó. Amikor először találkoztam a Homelabbal, akkor nem voltam elájulva tőle. Az otthon akkor használt, RAM bővített ZX81-hez képest nem jelentett volna előrelépést, sokkal inkább egy C64 után ácsingóztunk családilag. Évek kellettek ahhoz, hogy megértsem és helyére tegyem a szerepét. A gép története mellé pontosan ezért érzem fontosnak leírni pár, a korszakra jellemző dolgot is. Az írásomba sokat emeltem át a Lukács József  „Homelab hardverek és a Homelab klub” c. előadásából, amit az NJSZT iTF Primo-Homelab emlékkonferencián tartott meg.

A történet a 70-as évek végén indult amikor Lukács József még középiskolásként találkozott a KIM-1-gyel. Ez egy, az első Commodore gépek mögött álló mérnök által tervezett panel számítógép. Rögtön beleszeretett és elintézte, hogy az egyetemen használhassa a gépet. Később kinézett egy Ohio Scientific Challenger gépet, amit meg akart vásárolni. Ez nem úgy működött, mint ma, hogy az ember beballag a boltba és vesz valamit. Külföldről kellett behozatnia, de közvetlenül nem lehetett adni-venni a gépeket és a valuta miatt az áron is volt egy csempész szorzó. Az elszántságát az is mutatja, hogy beállt péknek, így mire bevonult katonának összegyűlt a szükséges pénz. Akkoriban ha valaki egyetemre ment, akkor a középiskola és a felsőfokú tanulmányok között berántották egy évre. Ez azzal is járt, hogy mire leszerelt a megérkező gépet az öccse már megismerte kívülről-belülről.

Az első gép fejlesztésénél már kialakultak a szerepek. A 4 évvel fiatalabb Endre foglalkozott inkább a szoftveres, míg József a hardveres kérdésekkel. Sajnos ebből nem maradt fent működő példány, ugyanis elbontották, hogy megalkossák a Homelab 2-őt. Ezt mutatták be a TIT-en működő, Simonyi Endre vezette, hazai „Homebrew Computer Club” egyik találkozóján. A HCC amerikai verziójából indultak el olyan garázscégek, mint az Apple és még sokan mások. A diák testvérpár is megalakította a maga kis cégét. Gazdasági Munka Közösség (GMK) formában kezdték meg a működést, mert az akkori szocialista gazdasági keretek között erre volt lehetőség. Ezek a keretek elég szűkösek voltak és a hasonló kis „cégek” folyamatos beszerzési, finanszírozási nehézségekkel küzdöttek.

Az 1982-re elkészült Homelab 2 rendelkezett grafikus és karakteres üzemmóddal is. A ZX81-hez hasonlóan a CPU részt vett a kép megjelenítésében, ezért ha a kép megjelenítése közben végzett műveleteket, akkor azt zavarta. Ennek megelőzésére érdemes volt a számításokat a sor- és képvisszafutás idejére időzíteni, de ez csökkentette a gép sebességét. Ebből a verzióból két kivitel is készült. Egyrészt a klub keretében többen megépítették, másrészt a Boscoop-Personal GT gyártotta Aircomp 16 néven.

A gép ára magas, 27.000Ft volt, ezért a testvérpáros úgy gondolta, hogy érdemes olcsóbb verziót is előállítani kit formátumban ami csak néhány alkatrészt tartalmazott. Ehhez például házilag készítettek billentyűzetet. Érdemes megnézni a videót, hogy a hiánygazdaságban a panel lakás konyhájában milyen úton-módon próbáltak például vezető gumit sütni. A lelkes emberek így is belevágtak. Az IC-ket beszerezni nem volt könnyű, pár évvel később is csak 3-4 helyről tudtam összeszedni 5-6 fajta TTL IC-t. A testvérek a gépek élesztéséhez is segítőkezet nyújtottak. Visszatekintve fontos inkubátornak, csomópontoknak gondolom ezeket a klubbokat. Nem tudom, hogy hány embert indítottak el a számítástechnika irányába, de biztos, hogy több százra tehető a számuk.

A 83-tól készített Homelab 3-nál elhagyták a grafikus megjelenítést. A kithez itt is a NYÁK-ot és pár más alkatrészt állítottak elő, árultak a testvérek. Velük párhuzamosan kisipari keretek között a Color Ipari Szövetkezet gyártott teljes gépeket. A Homelab 4 gyakorlatilag megegyezik a 3-mal, legalábbis az áramköri terveken nem láttam eltérést. Az előadásban is elhangzik, hogy a RAM mérete jelentette a lényegi különbséget. Több kiegészítő is megjelent, ezek közül a floppy meghajtót, illetve a CP/M kompatibilis rendszerszoftvert szeretném kiemelni, mert ezzel a kis gép szoftveres lehetőségei jelentősen kibővültek. A képeken látható, hogy a gépben megtalálható a Braillab kiegészítő. Ezzel magyar szöveget tudott felolvasni a gép, illetve ezt a BASIC-ből is vezérelni is lehetett. A szoftveres oldalról érdemes megnézni Lukács Endre „A Homelab szoftvere ” című előadását, ami szintén az NJSZT iTF Primo-Homelab emlékkonferencián hangzott el.

A gépet a Homelab 4 után még próbálták továbbfejleszteni, de azok már nem jutottak el a gyártásig. Az iskolaszámítógép programban is sikertelenül pályáztak. Gondolkoztam, hogy mi volt a gond a Homelab szériával. A ’80-as évek elején nem lógott ki a sorból. A tudása már a második verziónak is valamivel a kicsit példának is tekintett ZX-81 fölött volt. A továbbfejlesztéseknél az üzleti, tisztán karakteres irányt célozták meg. A komoly üzletibb vonalra utal a floppy és a CP/M kifejlesztése is. Széllel szemben azonban nem lehetett gépet tervezni, gyártani. Egyrészt politikailag nem állt be mögéjük senki. Hiába indultak évekkel korábban, így nem tudták felfuttatni a céget mire kijött a konkurencia. Másrészt egy testvérpár nem tudta felvenni a versenyt a nyugati és hazai preferált cégekkel.

A felvezetésben írtam, hogy időbe tellett, hogy megértsem és helyére tegyem a Homelab szerepét. Tőlünk nyugatabbra meg lett volna az esélye, hogy nagyobb karriert fusson be. Ha Apple nem is, de egy Spectrum konkurencia talán lehetett volna belőle. Itthon pár ezer gép készült, ráadásul ezek között magas volt a házilag építettek aránya. Úgy gondolom, hogy ezzel meghatározó volt a szerepe a hazai számítástechnika korai elterjedésében.

Views: 1409